Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn
NAGY Marcella 14. ábra. Sárvár-Felsőmező, 3. sír, 2. fázis Abb. 14. Sárvár-Felsőmező, 3. Grab, 2. Phase Sárvár- Felső- mező. 88-as elkerülő 1 .-2. lelőhely 2005. 05. 12. 423. objektum II. fázis 3. sír 2. felsőausztria-tirol-salzburgi Hötting-Morzg csoport; 3. steiermarki Wörschach csoport; 4. dél-steiermarki és karintiai csoport; 5. voralbergi Bludenz csoport. 9 1 A Duna-folyótól északra fekvő területek korai urnamezős időszakának meghatározói Mária Novotná, Jozef Paulík ésjifí Rihovsky voltak. Szlovákia korai urnamezős időszakának első összefoglalását Jozef Paulík adja, melyben a MostkoviceLeobersdorf és Baierdorf-Velatice időszakokkal egyidős korai fázist Délnyugat-Szlovákiában az urnamezős kör korai fázisaként (BzD-HaA1) kezeli, és a késő halomsíros alapokon kialakult Caka kultúra néven említi. Véleménye szerint a Caka kultúra halomsíros elemekkel tarkított előzményeként meghatározott, délnyugatszlovákiai Vor-Caka horizont a BzC-BzD-re tehető. 92 Paulík szerint a kettő között - sőt egészen a BzC-től a HaB időszakig - folyamatos urnamezős fejlődés figyelhető meg. 9 3 Kemenczei Tibor szintén e kontinuus átfejlődés-elmélet mellett és a BzD időszakban végbement változás elsősorban késő halomsíros alapú létrejötte mellett foglalt állást. A HaA1-2 fordulója tekintetében azonban - Kőszegi Frigyessel ellentétben 9 4 nem vándorlással számol, hanem egy belső fejlődésre visszavezethető és a helyi népesség kultúrájában megjelenő változás mellett érvel. 9 5 A délmorva-vidéki korai urnamezős lelőhelyekkel (mint például a kutatásnak nagy lendületet adó Oskov-i halomsír, 9 6 és a kisebb jelentőségű Marcelová 9 7 lelőhelyek) kapcsolatban Jíri Rihovsky fogalmazott hasonlóképp, és az ottani ugyanilyen korú emlékeket Velatice kultúra névvel illette. 9 8 Az urnamezős elemeket halomsíros jellegzetességekből vezette le és szerinte meggondolandó a lausitzi vándorlás elmélete is. 9 9 Mária Novotná korai urnamezős időszak kérdéskörét tárgyaló munkáiban éppen a Velatice kultúra döntő szerepét hangsúlyozza. 10 0 Szerinte a Velatice fázis egyidős egy rövid ideig a Caka kultúrával. Majd a BlucinaKopcany időszakban, de aztán főleg a Velatice-Ockov fázisban a Velatice kultúra hatása jelentősen megnövekedett a szlovák területeken. Ezzel egyidőben a Caka kultúra jellegzetességei a nyugati-északnyugati területeken válnak hangsúlyossá és itt egy ideig a Velaticével kölcsönhatásban maradt - az anyagi kultúrát illetően. A közép-duna-vidéki urnamezős időszak Velatice fázisa csak a Caka „elsöprése" után következhetett. Az őslakos Caka szubsztrátum néhány sajátságos elemét megtartotta, kulturálisan azonban megváltozott ideológiákkal élt tovább (pl. a temetkezési rítusban és mellékletadásban megfigyelhető változások). Tehát egy korai Caka alapon létrejött Velatice fázisról beszélhetünk a szlovákiai korai urnamezős időszakban. Ez az együttes kifejlődés, modifikáció és a közös gyökerek később a Podolí időszakban 91 PITTIONI 1954. 404 92 PAULÍK 1962., 1963. 93 PAULÍK 1962. 94 KŐSZEGI 1988. 95 KEMENCZEI 1975. 63-64, KEMENCZEI 1989., KEMENCZEI 1996. 96 PAULÍK 1962.B. 97 PAULÍK 1962.C. 98 RIHOVSKY 1961.; RIHOVSKY 1963. 99 RIHOVSKY 1958., 1961., 1966. 100 NOVOTNÁ 1991. 53-54 84