Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 67-94 A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében, llrnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn meghatározott műhelytradíció szerint állították elő őket saját műhelyeikben.

5

6 Megállapítható tehát, hogy az UnterRadl-i variáns minden tekintetben inkább nyugati kapcsolatokat sejtet, mint keletit, melyet viszonylagos szűk elterjedési területe - Alsó-Ausztria, Burgenland, Északnyugat-Magyarország és Délnyugat-Szlovákia - is igazol. A keleti párhuzamok, így a csernáti variáns példányai, már a Gáva kultúrkörhöz kapcsolódnak. Közeli analógiák közül az alsó-ausztriai névadó lelőhelyről, UnterRadl-ról származó példányt

5

7, a Horn lelőhelyről való, temetőből származó négyszögletes átmetszető huzalból készült darabot

5

8 érdemes kiemelni. Funkcióját tekintve - mivel általában hamvasztásos rítusú sírokból származnak ilyen típusú fibulák - nemhez és pontos viseleti szokáshoz való kötése egyelőre nem eldönthető. Ennek egyszerű oka, hogy 1. férfi és női sírokban egyaránt előfordul; 2. a rítus végett viseleti helye rekonstruálhatatlan. Éppen Magyarországról, Hövej határából ismerünk egy töredékes és kivételes példányt, mely csontvázas temetkezésből származik. Itt az elhunyt nyaktájékán került elő egy töredék.

5

9 Itt érdemes megjegyezni, hogy az eddig ismert darabok általában egyesével kerültek elő, azonban a Sárváron feltárt sírban két darabot rekonstruálhattunk. A fibula párhuzama ismert továbbá Mosonszolnokról is, feltehetően temetkezési kontextusból

6

0, a Kis-Balaton térségéből

6

1 és Bodrogkereszttúrról öntőműhelyből,

6

2 valamint Luborca lelőhelyről.

6

3 Relatív nagy méretéből adódóan egyesek szerint a durvább kivitelű, külső ruházattal hozható összefüggésbe.

6

4 A bronz tű tipológiailag a bunkósfejű tűk, azaz az ún. Keulenkopfnadeln csoportjához tartozik, ezen belül a bordázott fejű Keulenkopnadeln variánsába sorolható. A sárvári darab az egyszerűbb bordázott fejű tűktől abban tér el, hogy feje kis kónikus, majdnem ellapított résszel záródik. Ennek a típusnak pontos mását alig találtuk meg. A bordázott és elkalapált fejű változat mennyiségileg nem mutat nagy szóródást, de területileg annál inkább. így is kronológiailag kiválóan illeszkedik a temetőbe. Ez a fajta tűtípus leginkább kelet-közép-európai jellemzőnek tekinthető.

6

5 Előfordulását tekintve megtalálhatók temetőkben, kincsekben, és telepeken egyaránt, főleg Lausitz-i urnamezős területeken. Kronológiailag a típus az idősebb urnamezős időszakhoz köthető, mely biztosan a szintén bordázott fejű, de középrészén megvastagodó/kiszélesedő bordás típusról már nem mondható el. Ilyen bordázott nyakú és kónikus fejű példányt ismerünk Dolny Kubín

6

6 lelőhelyről, fiatalabb példány került elő Észak-Magyarországról, BükkzsércHódos-tetőről. A szerzők ezt rövid szárú, kúpos fejjel záródó darabot már HaB1-re keltezik.

6

7 A TELEPÜLÉSRÉSZLET

6

8 A Sárvár-Felsőmező lelőhelyen ugyanehhez a korai urnamezős időszakhoz tartozó településrészlet is feltárásra került. A feltárt terület jelenségeinek mintegy 70%-a köthető ehhez a bronzkori településhez. A jelenségek jellegét tekintve változatosak, vannak oszlopszerkezetes házak, házhelyek, kút, és kisebb-nagyon tárolóés szemetesgödrök köztük. A településen előkerült leletek és a sírokban elhelyezett edény- és fémmellékletek kronológiailag egymással szép összhangban állnak, azok teljesen biztosan egykorúnak tekinthetők. A datáló leletek közül az ún. kettős csonkakúpos (=Doppelkonus) edényt; a hengeres nyakú, vállán ferde kannelúrával díszített, egyfüles csészéket; és a behúzott peremű tálakat érdemes kiemelni, melyek mindegyike a BzD-HaA1 időszak fazekas termékei.

6

9 Az egyetlen halomsíros jelleget hangsúlyozó edény a lelőhelyről a kétfüles, nyakán lécdíszes fazék. (23-27. ábra) 56 BETZLER 1974. Taf. 77/A; LOCHNER 1991, 192 57 PÍTTIONI 1954. 419, Abb. 292. 9 58 LOCHNER 1991. 84, Nr. 6, 192, 187. 2/A 59 HAMPEL 1886. Taf. XCI. 9. 10. 12 60 KŐSZEGI 1988. 162, 8. tábla C 61 HONTI 1996. 70, Vörs-Battyáni disznólegelő HaA1-re keltezett 255. sírja, 38. kép 62 HAMPEL 1886. Taf. XCVI. 2-3 63 FURMÁNEK-VELIASIK-VLADÁR 1991. 133, Obr. 17. 24 64 LOCHNER 1991. 192 65 BRUNN 1968. 66 NOVOTNÁ 1980. 143, Taf. 42. 945. 67 V. SZABÓ-BÍRÓ 2009. 8. kép 6. 68 E munka a település teljes és minden részletre kiterjedő feldolgozását nem tartalmazza. A temetőrészlet közzététele önmagában aligha, hanem csak a hozzá szorosan kapcsolódó településrészlettel együtt alkot kerek egész egységet. 69 Pl. lásd ehhez KUJOVSKY 1994. 305. Tab. XI.; ÉPPEL 1949. 52-53. 79