Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Molnár Attila - Farkas Csilla: Hallstatt-kori település Vát - Bodon tábla lelőhelyen. Előzetes közlemény
MOLNÁR Attila - FARKAS Csilla leletanyaga meglehetősen egységes, nagy korkülönbség valószínűleg nincs közöttük. Terminus ante quemként megemlíthető jellegzetesség a kerámiaművességben a grafitos soványítás, az előreugró vállú fazekak, a fazekakon körbefutó ujjbenyomkodás-sorok, továbbá a Vekerzug-kerámia teljes hiánya. 7 Néhány különleges tárgy is előkerült a lelőhelyen, így néhány gúla alakú, díszített agyagnehezék a 863. és 865. objektumokból (3. ábra 3-5), valamint hordozható tűzhely (pyraunoi) töredékei a 33. (3. ábra 7) és a 720. objektumból (3. ábra 6), amelyek a Hallstatt-kultúra telepeinek viszonylag ritka leletei közé tartoznak (TERZAN 1996. Abb. 3-4; STORNO 1942. Tat. XIV, 6; BELANOVÁ-CAMBAL-STEGMANN-RAJTÁR 2007. Abb. 5 ill. ROMSAUER 2003.). HALLSTATT-KORI OBJEKTUMOK Viszonylag kevés objektum sorolható a Hallstatt-periódusba: az elsődleges áttekintés alapján 18 a biztosan kora vaskori objektumok száma. Ez beleillik a keleti Hallstattkultúra területén általánosnak mondható képbe, miszerint a telepek általában kis kiterjedésűek ( NEBELSICK 1997. 105). A településjelenségek 190 és 187 m tengerszint feletti magasság között találhatók, viszonylag közel a patakmederhez, nagyjából 150 méteren belül. Kivételt egyetlen cölöplyuk képez, ami minden más hasonló korú objektumtól távol esik. A gödrök mellett két különböző földbemélyített építmény típust különítettünk el. Az egyik a 183., 200., 213., 720. és 723. sz. objektumok csoportja (4. ábra, világosszürke). Alakjuk nagyjából négyzetes, méretük 365-320 cm körül mozog. Mélységük a humuszolási felszíntől mérve változatos: 72-128 cm; tájolásuk 20-30 fokkal tér el az északi iránytól nyugat felé (a 723. kivételével, ahol 50 fokkal). A legtöbb esetben faluk meredek, aljuk egyenes, egyéb, szerkezetre utaló nyomot általában nem tudtunk megfigyelni. A 200. objektum alján, az északi fala mentén egy hosszúkás mélyedést dokumentáltunk; ugyanennél az objektumnál a mélyebb gödörrész körül sekélyebb padkaszerű mélyedés volt, ami esetleg az építmény nagyobb kiterjedését jelenti, illetve déli részén a bejáratot jelezheti. A másik csoporthoz a 33., 863., 865. és 890. sz. objektumok tartoznak (4. ábra, sötétszürke). Ezek a meglehetősen egyedi építmények többé-kevésbé szintén négyzet alaprajzúak, ám a fenti csoportnál nagyobbak, méretük 400-530 cm között van, mélységük a humuszolási felszíntől mérve átlag 80 cm, tájolásuk 10-20 fokkal tér el az északi iránytól nyugat felé. Szerkezetükre az objektumok közepén található egy-egy mély cölöplyuk utal. A 865. objektum (5. ábra) alján, nyugati falánál egy hosszúkás mélyedés volt megfigyelhető, hasonló, mint a 200. objektumban (7. ábra). Fontos kiemelnünk, hogy tüzelésre utaló nyomot egyik jelenségben sem észleltünk. A két földbe mélyített építmény típus elkülönül méretében, mélységében, szerkezetében és egymáshoz való távolságukban is, csupán formájuk és tájolásuk hasonló. Különbözőségükből adódóan talán funkciójuk is más lehet. A település leletanyaga még feldolgozás alatt van, így kronológiai viszonyukat nem ismerjük pontosan - az elsődleges áttekintés alapján a leletanyag meglehetősen egységes, nagy korkülönbség nem lehet köztük. Ugyan sem déli, sem északi irányban nem ismerjük a település szélét, a feltárt terület alapján úgy tűnik, hogy a két épülettípus területileg is elkülönül egymástól. Nagyjából azonos magassági szinten, a vízfolyáshoz közel helyezkednek el, de a nagyobb építmények a feltárt terület déli részén, a kisebb építmények ezektől északabbra találhatók. A feltárás azonban nem terjed ki a település teljes területére, ezért ebből a viszonylagos helyzetből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. A mi szempontunkból különösen fontos jelenséget a 33. és 865. számú nagyobb épületek déli falának középső részénél figyeltünk meg, ahol egy-egy kisebb, szögletes mélyedést dokumentáltunk. A 33. objektumnál ez igen határozott, téglalap alakú, amelyet kis földfallal és árkolással vettek körül. Külső mérete 126x90 cm, belső mérete 72x28cm (5. ábra). A 865. objektumnál ez egy sima téglalap alakú mélyedés, mérete: 115x78cm (5. ábra). Funkciójuk bizonytalan, az építményen belül valamilyen különleges szerepük lehetett. A 890. objektum alja homokos, itt nem tudtunk semmi hasonló jelenséget megfigyelni. Szerencsétlen módon a 863. objektum déli vége a kutatási területen kívül esett, így nem tudjuk, vajon a később ismertetésre kerülő agyagoltárt is tartalmazó épületben volt-e hasonló jelenség. Ez azért is sajnálatos, mert a 33. és 865. objektum déli falánál található „építménynyomok" nagysága nagyjából megegyezik a 863. objektumban talált oltár nagyságával (I. később), így jogosan vetődik fel, nem az oltárok helyéről 7 A Szombathely környéki késő Hallstatt-kori (Ha D2-3) telepek legfőbb jellemzői: Sé-Doberdó (GÁL-MOLNÁR 2004.), ill. Szombathely-Olad-Reiszig-erdő objektumainak nagyobb része (feldolgozása folyamatban) alapján körvonalazható. 46
