Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Edőcs Judit: Hallstatt-kori oltár rekonsrukciója

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 395-399 Hallstatt-kori oltár rekonsrukciója CSOMAGOLAS, TÁROLÁS Már a munka közben gondolni kellett az oltár mozgatha­tóságára, szállíthatóságára. Ezért a munkafolyamatnak abban a fázisában, amikor a tárgyat átfordítottuk a fejére, már a méretre készített, kiállítási installációs tex­tillel kárpitozott falapra állítottuk vissza. Ezt a talpat a kiegészítés idejére puffancsfólia védte, amelyet a munka végeztével viszonylag könnyen el lehetett távo­lítani az oltár alól. A falap stabilitását egy I formában felerősített fenyőléc alap adja, amely azt is lehetővé te­szi, hogy a lap alá lehessen nyúlni. Méretét tekintve az oltárnál öt centiméterrel nagyobb minden oldalon, hogy a biztonságos szállítás érdekében akár egy méretre készített doboz is ráemelhető legyen. Tárolását pormen­tes helyen, a gipszkiegészítés és az abban felhasznált fémhuzalok miatt alacsony, 30% RH-n javaslom, meg­közelítőleg 20°C hőmérsékleti tartományban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is szeretném megköszönni Nagyné Lőrincz Judit szilikát-restaurátor művésznek, a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátorának lektori munkáját. Eoőcs Judit Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - Savaria Múzeum H-9701 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. Pf..- 14., Hungary restaurator@savariamuseum.hu IRODALOM EDŐCS Judit 2006 A szombathelyi Szily János utcában feltárt római kori íalfestménylelet mennyezeti medalionjának rekonstrukció­ja. Előzmények a rekonstrukciók terén a Savaria Múzeumban és a technikai kivitelezés. Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesí­tője 30. 427-434. MORGÓS András - HERVAINÉ NAGY Judit 1993 Nagy sótartalmú, mál­lott, festett kerámiák restaurálása. Műtárgyvédelem 22. 49-60. Judit EDŐCS REKONSTRUKTION EINES ALTARS AUS DER HALLSTATT-ZEIT Ende Mai des Jahres 2007. wurde am Fundort Vát, Bodon­Tafel in den letzten Tagen der präventiven Ausgrabung ein sonderbares, großes, teilweise mit Einbuchtungen prak­tisch verziertes „Lehmfragment" in dem südlichen Teil des Objektes 863. Gefunden. Nach der Anwendung von Kalk-Leinen Bandagen wurden die Funde „in situ" geborgen, so konnte die Position der nebeneinander liegenden, von schwachem Halt charakteri­sierten und schlecht ausgebannten Teile bewahrt werden. Der genau dokumentierten Aushebung, bzw. mechani­schen und nassen Säuberung der Lehmfragmente musste, um die spröden Teile zu erhalten, eine Konservierung mit meta-Kieselsäure folgen. Dann konnte mit dem Suchen der zusammengehörenden Fragmente begonnen werden. Die aufgewendete Zeit und ein wenig Glück haben Früchte getragen: wir bekamen ein Meter langes, durch lange, ebene Flächen abgegrenztes Objekt mit einem trapezförmigen Durchschnitt, welches an beiden Enden in einem emporragenden „Kopf" mün­det. Die Enden wurden leider bei niedrigen Temperaturen gebrannt, so wurden sie mit der Zeit dermaßen abgetra­gen, dass sie nicht mehr zu erkennen waren. Der lange Körper wird durch zwei tunnelartige Öffnungen gegliedert. Das Objekt konnte nach dem Zusammenkleben anhand der existierenden Informationen authentisch rekonstruiert werden, dies wurde mit internen Spannbolzen und erleich­terten Gipsergänzungen gemacht. In diesem Band ist auch das Werk von Csilla Farkos und Atila Molnár mit dem Titel „Siedlung aus der Hallstatt­Periode am Fundort Vát, Bodon Tafel", welches das Thema aus Sicht der Archäologie behandelt, zu lesen. 399

Next

/
Thumbnails
Contents