Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zágorhidi Czigány Balázs: Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (201 1) 375-391 Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században 19. kép. A várossá nyilvánítási ünnepségek meghívója elsőnapi bélyegzővel (1986) Abb. 19. Einladung zur Stadtweihe mit dem Rundstempel zum ersten Tag (1986) közepéig használatban volt. (17. kép) A jelvény csak 1972 után - amikor a gimnázium postaforgalmi szakközépiskolává alakult át - szorult háttérbe, és helyét a postás szimbólumok (az akkor különösen is divatos holló és kürt) vették át. Egy speciális területen viszont tovább élt a jelvény használata, amiben bizonyára nagy szerepe volt az elsősorban a középiskolához kapcsolódó filatelista mozgalomnak: a vasvári vonatkozású elsőnapi bélyegzőkön többször is szerepel az iskolajelvényből átvett címerkép. 1979-ben, amikor a nagyközség az 1279-ben kiadott városi kiváltságlevél 700 éves évfordulóját ünnepelte, jelképének a szocialista építés vívmányát, az ún. Körházat választotta. Az épületről ekkor képeslap és hivatalos postai bélyeg (40 fillér) is készült, sőt az ünnepségek elsőnapi bélyegzőjére is ennek kontúrja került. (18. kép) Ugyanakkor az ünnepségek részeként megrendezett ifjúsági bélyegkiállítás emlékbélyegzőjén az iskolajelvényből származó címerkép látható, sőt ugyanez az ábrázolás került 1986-ban a Vasvár várossá nyilvánítása alkalmából készített emlékbélyegzőre, pedig ekkor már volt hivatalos címere is a településnek! 2 1 (19. kép) A hivatalos címer iránti igény a városi kiváltságlevél 700 éves évfordulóján éledhetett fel (vázlatos címertervek már ebből az évből ismertek), de a tervezés folyamata csak közvetlenül a várossá nyilvánítás előtt, 1985ben indult meg. Sajnos alapos történeti kutatás nem előzte meg a munkát, csak egy vázlatos áttekintés készült a múzeumban Vasvár pecsét- és címerhasználatáról, amely a tervezés alapját képezte. 2 2 Ez az áttekintés azonban jelentős hiányosságokat tartalmazott, többek között nem ismerte fel a XVIII—XIX. századi pecsétképek egyik jellegzetes elemét, a középső tornyot fedő koronát, nem vett tudomást a két világháború közötti hibás pecséthasználatról, és nem emelte ki a Virág-féle címerábrázolás hiányosságait. Ennek ellenére - a szocialista kor címeralkotásához mérten - egy viszonylag szép és heraldikus ábrázolás született, amely ötvözte a középkori pecsétkép elemeit a Virág-féle címerábrázolás jellegzetességeivel, természetesen megtoldva mindezt a kor ideológiai elvárásaival. 2 3 Az új címerben is megjelent a 21 A képeslap és a meghívó: HMV Helytörténeti dokumentumok, Kisnyomtatványok 1948-1989. Az 1979. évi bélyegkiállítás bélyegzőjéről említést tett, és az 1986. évi emlékbélyegző levelező lapra nyomott példányát bemutatta: MOLNÁR 1991; alkalmazásukat Háromi Jenő tanár filatelista tevékenységéhez kötötte. 22 Barbalics Imre János: Vasvár pecsétjei és címere. (Kézirat, 1985), HMV Adattár 33. sz. Ez az összeállítás - kissé módosított formában - került benyújtásra a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz. Ld.: 24. jegyz. 23 Vasvár címere jól összevethető a korabeli Vas megyei városi címerekkel az 1988-ban megjelent megyei közigazgatás-történetben, mely az egyes városoknál színes táblán közli a korabeli hivatalos címert. Ismereteink szerint Vasvár szocialista címerének ez az egyetlen hivatalos közlése: HORVÁTH-KRÁNITZ-PÉTER 1988. 111. (Itt köszönöm meg Benczik Gyula és Semei Ferenc levéltárosoknak, a Vas Megyei Levéltár munkatársainak, hogy munkámat segítették, és többek között erre a kötetre is felhívták a figyelmemet.) 385
