Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zágorhidi Czigány Balázs: Vasvár pecsét- és címerhasználata a XX. században

ZÁGORHIOI CZIGÁNY BaláZS 7. kép. Vasvár címere a „Vas megyei fejek" c. kötetben (1930) Abb. 7. Wappen von Vasvár in dem Band „ Köpfe aus dem Komitat Vas" (1930) 8. kép. Virág Endre címerrajza (1928) Abb. 8. Wappenzeichnung von Endre Virág (1928) egy nagyobb, a kapu felett pedig egy kisebb kereszt is látható (HALÁSZ 1930, 291). (7. kép) Hosszú pályát futott be és lényegében a mai napig befolyásolja Vasvár város címerhasználatát az az ábrázo­lás, amelyet Virág Endre vasvári kántortanító készített 1928-ban, amely ma is megtalálható a múzeum gyűjte­ményében. 7 A címerkép készítésének körülményei nem ismertek, de bizonyára azzal a céllal festették meg, hogy az 1927-ben megtervezett és 1929-re felépített község­házán elhelyezendő címerhez mintát adjon. Az erősen historizáló és nem egészen heraldikus ábrázoláson barokkos, kerek talpú tárcsapajzs kék mezejében termé­szetes színű, háromtornyú vár emelkedik, két oldalsó tornya pártázott, középső nagyobb tornyát tető fedi, csúcsán kereszttel, a tornyokon egy-egy ablak, középen félköríves záródású zárt kapu, felhúzott csapóráccsal; az oldalsó tornyok felett jobbról arany hatágú csillag, balról ezüst hold lebeg. A címerpajzs felső nyolcadában pajzs­főként is értelmezhető, fehér (üresen hagyott?) sáv lát­ható; a címerpajzs keretét babérfonat díszíti, a pajzs tal­pán feliratszalag: CASTRUM FERREUM. (8. kép) A címerábrázolás legproblematikusabb része - a szín­használat mellett - a „pajzsfő". A festmény alapján nem dönthető el, hogy azt a címertől független feliratsávnak (erre utalna színezetlen volta), vagy valóban pajzsfőnek szánták-e (erre utalhat, hogy a címerpajzs keretelésébe került már egy felirat). Az eredeti szándéktól függetlenül azonban idővel kétségtelenül a címer részévé vált a pajzsfő, pontosan ebben a formában faragták meg a városháza lépcsőházában elhelyezett címert feltehetően még 1929-ben, majd pedig a főtéren álló országzászló talapzatára is ugyanez az ábrázolás került 1933-ban. 8 (9-10. kép) A pajzsfő használatának ellentmond az előzőekkel egy­korú, a községháza alapító tábláját díszítő, vakolatdíszből kialakított címerábrázolás az épület bejáratánál. 9 Ennek ovális pajzsba helyezett címerképe lényegében megegye­zik az előző ábrázolásokkal, itt azonban semmi nyoma nincs pajzsfőnek. Az ábrázolás egyedi jellegzetessége 7 Nagy méretű kartonra (kb. 57,5x77,5 cm) vízfestékkel festett kép, utólagosan keretbe foglalva, üveg alatt: HMV leltári szám nélkül. 8 Még egy, feltehetően az említettekkel egyidős, de mára elpusztult ábrázolásról van tudomásunk: az egykori elemi fiúiskola, a későbbi Petőfi utcai általános is­kola (ma idősek otthona) előterében még a 90-es években is látható volt egy a Virág-féle ábrázolásra emlékeztető, falra festett címer, amely csak a legutób­bi helyreállításkor tűnt el. Ld. MOLNÁR 1994. 9 Az 1929-ben állított táblát ugyan eltávolították a falról az 1950-es években, de a címer a helyén maradt mind a mai napig, sőt a városháza legutóbbi tataro­zásánál, 2009-ben ezt az ábrázolást lemásolták, és az épület főhomlokzatán egy új VÁROSHÁZA felirattal együtt ezt is elhelyezték. 378

Next

/
Thumbnails
Contents