Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kelbert Krisztina: Hölgyek a palettán. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának 1928-as divattörténeti élőkép-bemutatója
KELBERT Krisztina ahogy képmását a történelem hűvös fóliánsoi megőrizték. Szóval egy-egy képben a történettudós tudásának, az esztétikus ízlésének, a festő- és alakítóművész regeneráló erejének és a divat művész fantáziájának kell egyesülnie, hogy a kép minden igényt kielégítsen, és tökéletes hatású legyen. Legyen a tegnapi estély teljesítményeinek legjobb és legszebb jellemzője az a megállapítás, hogy ez a sok igény és feladat mind mind megtalálta a maga biztos kezű, művészi nemű mesterét és ennek a sok tehetségnek az összetevődéséből nemcsak a feladatnak a lehető legjobb megoldása született meg, hanem a néző számára sokáig feledhetetlen, szempontokban és tanulságokban nagyon gazdag élmény is. Amint a Vasvármegye hasábjain olvasható, az 1928. április 14-én és 15-én megrendezett női divattörténeti élőkép-bemutató a szombathelyi közélet roppant nagyszabású kulturális és társadalmi eseményének számított. Hogy sikere miben rejlett, ennek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges egyrészt a szervező egylet, azaz a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége szombathelyi csoportja működésének vizsgálata: motivációinak, tevékenységi köreinek, kapcsolati hálózatának, társadalmi összetételének, anyagi bázisának feltárása. Másrészt az előadás műfaji és tematikus kereteinek elemzése, valamint a két világháború közti időszak műkedvelői színpadán történő elhelyezése. Harmadrészt az esemény rendezőgárdájának és jelmeztervezőjének bemutatása. Negyedrészt a szerepek és megjelenítésük elemzése, továbbá a szereplők élettörténeteinek, pályafutásainak ábrázolása. 2 AZ ÉLŐKÉP-ELŐADÁS EGYESÜLETI KERETEI: A MAGYAR NŐK SZENT KORONA SZÖVETSÉGE SZOMBATHELYI CSOPORTJÁNAK TÖRTÉNETE Az első világháborút, a forradalmakat és a trianoni békét követő antiliberális és újkonzervatív korszak beköszöntével (KOVÁCS M. 1994. 179-185, SÍPOS 2005. 18), a magyarországi nőmozgalom lényegi átalakuláson ment át. A Horthy-éra általános konzervatív politikai iránya ugyanis - korlátozva a nők politikai, gazdasági és oktatási jogait - kijelölte a nőkkel szembeni társadalmi elvárásokat (SZAPOR 2007. 143). Ennek értelmében az emancipációs törekvések és a feminista mozgalmak elhalkultak, teret engedve a tömegszervezetekként jelentkező, konzervatív értékrendet képviselő egyesületeknek, amelyek élénk hazafias politikai propagandatevékenység mellett elsősorban jótékonysági, betegápolási, kulturális és oktatási feladatokat láttak el (PETŐ 1997. 269-278, 2001. 138-159, 2002. 361-372). Ilyen, politikai célkitűzésekkel és nagyszámú tagsággal rendelkező, modern egyesületként alakult meg a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége is, amely a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségével karöltve a restaurációt, azaz a Habsburg király államfői hatalmának helyreállítását óhajtó legitimizmus mérsékelt és békés irányvonalának szervezeti formájaként jelentkezett. Az elviekben pártok, társadalmi rétegek és felekezetek felett álló nőszövetség központi szervezete 1926. január 5-én, Budapesten tartotta alakuló ülését gróf Apponyi Albertné elnöknő és herceg Odescalchi Károlyné Andrássy Klára ügyvezető elnöknő vezetésével (KARDOS 1987. 120-121). Majd néhány hónap múlva létrejött országos hálózatuk első vidéki egysége, 3 a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi szervezete, amely - Vas vármegye legitimista hagyományaira támaszkodva, a helyi királypárti asszonytársadalom korábbi kifejező akcióira építve, 4 rövid toborzást követően, 5 megelőzve a Férfi Szent Korona Szövetség szombathelyi csoportjának megalakulását 6 - 1926. május 17-én bontotta ki zászlaját a Kultúrpalotában. 7 A szombathelyi liga - az anyaegyesület alapszabályait követve - céljait és eszközeit ekképp határozta meg: „a Szent Korona történelmi jelentőségű, állam és nemzetfenntartó gondolatának ápolása, a magyar királyság iránti hűség terjesztése és fokozása, a jogfolytonosság elvéhez és a törvényes öröklési rendhez való hűséges ragaszkodás, ezeresztendős hagyományainknak és nemzeti erényeinknek 1 A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének élőkép-előadása. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.) 1928. ápr. 15. 4. p. 2 A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetemet szeretném kifejezni Mayer Lászlónak, a Vas Megyei Levéltár munkatársának. 3 Apponyi grófné és Odescalchi hercegné a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének feladatairól. = Vvm. 1926. júl. 1. 3. p. 4 Vasmegye asszonyainak ajándéka a királyi családnak. = Vvm. 1926. jan. 27. 4. p. 5 Lingauer Albin: Vasmegye asszonyaihoz. = Vvm. 1926. máj. 13. 1. p. Vasi asszonyok a Szentkorona Szövetségben. = Vvm. 1926. máj. 16. 5. p. 6 A Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportja 1926. szeptember 12-én alakult meg, hivatalos bejegyzése azonban csupán 1933-ban történt meg. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Egyesületi Alapszabályok 62. 7 Szombathelyen is megalakult a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége. = Dunántúli Néplap 1926. máj. 22. 8. p. Megalakult a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének szombathelyi szervezete. = Vvm. 1926. máj. 18. 5. p. 348