Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgácsné Mészáros Irén: Liszt Ferenc zsebórája

savdRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 339-345 Liszt Ferenc zsebórája rajta az időt római számok jelölik. A számlapon a következő jelzés látható írott fekete betűkkel: G. J. Heinzel IN LÖUENBERG

5 (1. kép). Az órát a számlap felől lehet felhúzni pici kulccsal, ami ritkának számító elölkulcsos megoldás, épp így a mutatók beállítása is a számlap felől történik. A spindlis, vagyis orsós gátszerkezet

6 az órák történetében korai technika, kezdetben a faliórákban alkalmazták, ez a szerkezet került aztán át a zsebórákba is. A korszak óráinak pontossága napi harminc perces eltérést is engedett.

7 A szerkezet egy különleges mikrolánc segítségével működik, hasonlítható egy biciklilánchoz, láncszemei néhány tizedmilliméter nagyságúak. A lánc a rugó nyomatékingadozását egyenlítette ki (2. kép). A zsebórák fedlapjának anyaga, a berakások, zománcozott tokok, vésések, az órakulcsok aprólékos kidolgozása és díszítések használata gazdag és lélegzetelállító végeredményeket tett lehetővé. így - miképp az a kiegészítők sorsa szokott lenni - a zsebóra a társadalmi státusz jelzőjévé is vált eredeti szerepe, az idő birtoklása mellett. A Liszt-óra szépsége is feltételezi tulajdonosának nemességét, gazdagságát, a belső aranyozott acél óraszerkezetet vésett virág- és levélmintás ezüstfedél védi, ezt öleli körbe az ezüst tok (3. kép). A külső tok hátlapján a vésett lant alatt a következő feliratot olvashatjuk: Andenken dem Vater Cosima (4. kép).

8 3. kép. A zsebórája belső ezüstfedele. Fotó: Móricz Péter Fig. 3. The internal silver cover. Photo: Péter Móricz 5 Löwenberg a Porosz Királyság, majd a Német Császárság része volt Szilézia tartományban. A II. világháború óta Lengyelországban az Alsó-Sziléziai Vajdaság része. Egykori német lakosságét szinte teljesen lengyelek váltották fel. A kisváros mai neve Lwówek Slaski. 6 „Olyan mechanikai elven működő órák gátszerkezete, amelyeknek a járását már nem a csepegő víz tette egyenletessé, hanem a szabályozójuk valóban mechanikai lengőszerkezet volt... A gátkerék forog, a fogak hol az első, hol az alsó emelősíkkal találkoznak, miáltal az orsó alternáló mozgásra kényszerül. A szabályozás úgy történik, hogy az orsóra szerelt keresztrúd, az ún. foliot a ráhelyezett tolósúlyokkal együtt tehetetlenségi nyomatéka által fékezi a lengést". (MAGYAR 1984. 158). 7 „A fejlődésnek ebben a korai szakaszában tehát a foliot, vessző, gátkerék, az órakerék rendszere és a hajtósúly is együttesen képez egyetlen lengőrendszert, melynek lengésideje nagy mértékben változtatható a keresztrúdon levő lovasok helyzetével. Hogy a kerékrendszer is részt vesz a lengésben, az a járáspontosság szempontjából igen hátrányos, hiszen a kerekek kapcsolódási tökéletlenségei, a csapágyak súrlódása, a rugalmas deformációk és holtjátékok mind zavarólag hatnak. A foliot-val működő órák napi járáseltérése ennek megfelelően meghaladta a fél órát is." (MAGYAR 1984. 159). 8 A zsebóra szerkezetének meghatározását Nyáry Szilárd órásmester, a zsebóra anyagának meghatározását Kiss Ernő Csaba fémrestaurátor végezte. 341