Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

MÓRICZ Péter P O S O N Y E A N, NYOMTATTATOTT LANDERER JÁNOS MIHÁLY kist. Csődy Pál: A NAGY MÉLTÓSÁGÚ GRÓFF BATTYÁNI ÉS STRATTMAN LAJOS NÉMET ÚJVÁR ÖRÖKÖS URÁNAK (...) É FÖLDEN HETVEN ESZTENDŐKRE TERJEDETT MÉLTÓSÁGOS ÉLETE, ÉS AZ ALAT TETT SOK ORSZÁGOS FŐ CSELEKEDETI ÉS ÖRÖK EMLÉKEZETRE MÉLTÓ NAGY ÉRDEMI, -S AZOK UTÁN KÖVETKEZETT HALÁLÁRA PÉLDÁS KÉSZÜLETE LE RAJZOLÁSA 1. Tanítás 2. Lamentatio 3. Laudatio 3.1 Batthyány őseiről 3.2 Batthyány életéről 3.2.1 Katonai karrierjéről 3.2.2 Hivatali karrierjéről 3.2.3 Az ország négy oszlopáról 3.2.3.1 Isten szolgálatáról 3.2.3.2 Az igazság szolgálatáról 3.2.3.3 Pénzügyi és hadi szolgálatáról 3.2.4 Batthyány személyiségéről 4. Búcsúzás 4.1 Mária Teréziától és II. Józseftől 6. kép. Galgóczy Ferenc művének címlapja Abb. 6. Titelblatt des Werkes von Ferenc Galgóczy 4.2 Feleségétől, Kinsky Teréziától 4.3 Öccsétől, Batthyány Károlytól 4.4 Fiától, Batthyány III. Ádámtól 4.5 Fiától, Batthyány Józseftől 4.6 Fiától, Batthyány Tódortól 4.7 Fiától, Fülöptől 4.8 A Kancelláriától, a Helytartótanácstól és a Hétszemélyes táblától 4.9 Vas és Pest-Pilis-Solt vármegyéktől 4.10 A hazájától 5. Consolatio Mint a fent vázolt szerkezetből is kitűnik, a Galgóczy-féle beszéd nagy része laudatio-ból, vagyis Batthyány Lajos dicsőséges cselekedeteinek leírásából áll, s mindössze a 48 oldalas mű első 5 oldalát szentelte a szerző a tanításnak. A tanító rész mottója: „Meg-hola jó vénségbe, és tellyes napokkal." Ebben Ábrahámhoz hasonlította az elhunytat a szerző: „Ábrahóm szép és nagy időt érvén tellyes vólt érdemekkel[ 's minden féle jó erköltsökkel." (GALGÓCZY 1766. 3-6). Ugyanez a hasonlat feltűnt Csődy beszédében is: „Helyessen alkalmaztathatom és itt Nagy Méltóságú Palatínus Urunk halottasi Dicséretere, á mit öreg Ábrahám Pátriárkának halálárul olvasok: Meg holt jó vénségben, és tellyes Napokkal. Nagy Méltóságú Gróff Battyáni Lajos Palatínus Urunk szép üdőt ért, mert hetven esztendőt áltól élt. Jó öregség, jó Vénség vala, mert az Ő életének Napjai tellyesek valónak, meg töltette azokat külömb külömb féle Érdeminek sokaságával." (CSŐDY 1766. 20-21). Csődy művében jelentős szerepet kapott a lamentatio, a halál feletti panasz. „Az el multt 1765. dik esztendőben édes Magyar Hazánk (...) három hathatós támodékját, márvány Kő erősségű Oszlopit el vesztette. (...) Meg nem elégedett mondám á ragadozó halál azon temérdek sok prédákkal, mellyekkel á Háborúság idején töltezet, hanem tavali eztendőben á békességnek csendes napjaiban, Országunk Primássát, Magyar AnyaSzent-Egyháznak első Fő Papját, Szentséges Romai Birodalomnak Herczegét, Nagy Méltóságú Groff Barkoczi Ferenczet nyakon ragatta, ágyba döntötte, és meg fojtotta. Az után Felséges Bécsi udvar körül kezde leselkedni, (...) á hol á Királyi örvendetes mulatságok közöt Felséges Romai első Ferencz Császárt, Országunk hathatós, és hasznos Corregensét, mérges nyilaival által lövöldözte. Ez sem vala elég, hanem á harmadik Fő Élőjárónk Nagy Méltóságú Gróff Battyáni, és Strattman 326