Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

MÓRICZ Péter az előkészületekre; Batthyány esetében ez 3,5 hónapot jelentett. A temetésről szintén csak a Csődy-féle halotti beszéd tudósít: „Ezt ó bánatos nagy kárt jelenti á mái szomorú gyászos Pompa, ezt hérdeti itt á Templomban fel állétott magas négy Oszlopu halottas Épület, ezt jelentik annak czirádás körületén álló, és siró Aszszonyoknak Képei: ezt jelenti ezen halottas Épületnek közepére hélyheztetett, és számos égő Gyertyákkal Környűl vett ormos Koporsó, ezt mutattyák nékünk á Templomnak fekete 4. kép. Batthyány Lajos halotti címere. Hadtörténeti Múzeum, Itsz.: 99.135.1./KE Abb. 4. Todeswappen des Lajos Batthyány, Militärhistorisches Museum, Fundnummer: 99.135.1./KE Posztókkal bé vontt szegleti, ezt hirdetik á gyász szinbe öltözött Oltárok, és azokra függesztett Czimerek." (CSŐDY 1766. 5). Nem vették tehát figyelembe a nádor végrendeleti kérését, miszerint holttestét minden pompa és ünnep nélkül helyezzék el a németújvári családi kriptában utódai jelenlétében.

7 A halotti beszéd szövegében említett négy oszlopos halottas épület a Castrum doloris elnevezésű, főúri temetéseken használt építmény volt, mely a szertartás idején a koporsóba tett holttestet magába fogadta. Csődy utalt a nádor halotti címereire, melyek közül egy maradt fenn a Hadtörténeti Múzeumban. A 60x45 cm nagyságú papírra a művész a grófi Batthyány címert festette, kiegészítve az Aranygyapjas Rend és a Szent István Rend ábrázolásaival, mindezek alatt pedig a nádor elhalálozásának helye és ideje olvasható. (BAJÁK 2006. 245-248) (4. kép). BATTHYÁNY LAJOS NÁDOR HALOTTI BESZÉDEI Csődy Pál

8 halotti beszéde a németújvári temetésen, 1766. február 21-én hangzott el a ferencesek templomában, Galgóczy Ferenc

9 művét pedig 1766. március 10-én a pozsonyi káptalan templomában hallgathatták meg a jelenlévők. Míg a halotti prédikáció a gyülekezet valamennyi tagját megillette, halotti orációt, azaz világi szónoklatot csak az előkelők temetésén volt szokás tartani. Általában egy család reprezentációjában fontos szerepet játszó társadalmi eseményen hangzott el. A halotti orátor mozgástere többnyire igen szűk volt. A búcsúztatott személy családja az oráció tartalmát szoros befolyás alatt 7 Magyar Országos Levéltár P1317 Batthyány I. Lajos nádor iratai 34. cs. Lajos nádor személyi iratai 1712-1767. 547. f. 8 A két szerző közül Csődy Pál (1717-1794) állt közelebb a Batthyány-családhoz. Teológiai tanulmányait Győrben végezte, majd Dozmaton lett plébános. 1755-1757 között állta Batthyány-uradalmak magyarországi központjának számító Körmend plébániájának élén. 1757-től Szombathelyen mint plébános, majd kerületi esperes működött, a halotti beszéd írásának időpontjában pedig már kanonoki pozíciót töltött be. A székeskáptalan sorban második nagyprépostja lett, 1779-ben pedig Szily János szombathelyi püspök apáttá nevezte ki. A Batthyány József által készített egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőképpen emlékezik meg róla: „Az élet minden területén feddhetetlenség jellemzi, és nemcsak az egyházi tudományt műveli, hanem a vármegyénél is nagy méltóságot visel." Nyomtatásban megjelent munkáinak nagy része prédikáció, de két halotti beszédet is kiadott: Batthyány Lajosé mellett Széchényi Zsigmondét. Csődy Pál a barokk egyházi szónoklat jeles művelője volt. Ma is élvezhető remek stílusa, a mondanivalóját színessé tevő hasonlatai, fellelkesítő, lendületes mondatszövése (BUNDICS-ZÜGN-PATAKY-SZÁNTÓNÉ 1993. 23-24). 9 A pozsonyi halotti beszéd szerzője, Galgóczy Ferenc (1719-1798) Bécsben és Rómában tanulta a teológiát. 1752-től Pápa város plébánosa, a halotti beszéd írása idején pozsonyi, 1776-tól pedig esztergomi kanonok, és egyúttal a bécsi Pázmáneum igazgatója volt. A Batthyány Lajos nádor temetésére írt orációja mellett még két halotti beszéde került kinyomtatásra, melyek I. Ferenc német-római császár és Gusztini János nyitrai püspök temetésére készültek (KOLLÁNYI 1900. 377-378). 324