Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

MÓRICZ Péter 2. kép. Ferences templom, Németújvár (Güssing) Abb. 2. Franziskanerkirche, Güssing drága arany sinórát el meczette. (...) Nagy Mester vala halála üdéjén, mert harmad Napig tartó Töredelmességével, és az alat két vagy három-izbéli Gyónósóval, - s annyiszor á Kristus Testének magához vételével minket -is tanéta." (CSŐDY 1766. 4). Szintén Csődy munkájából tudtuk meg, hogy Batthyány Lajos halálos ágya mellől - Fülöp kivételével - hiányoztak gyermekei, valószínűleg a betegség gyors lefolyása miatt nem érkezhettek meg haldokló apjukhoz. A halotti beszéd először az elsőszülött fiút

2 említette: „Adam ubi es? Hol vagy Generalis, és Fő Ispány Gróff Battyáni Ádám Kedves első szülött Fiam! Be nehezzen várlak már harmad naptul fogvást. jöj fel sietséggel Kanisárul,

3 áll beteg ágyom mellé, hallyad bucsuzásomat, tanullyad utolsó intésemet; vegyed Atyai Áldásomat." - búcsúzott fiától a nádor (CSŐDY 1766. 29-30). Csődy orációja szerint szintén nem tudott jelen lenni apja halálos ágyánál második fia, József:

4 „Gróff Battyáni Jóseff Fiam! Kalocsai Anya- Szent Egyháznak Fő Papja Érseke, Magzatim közöt ékessen ragyagó drága Gyémántom! Kiben nékem mindenkor kedvem tölt, Nyilván nincs értésedre édes Atyádnak súlyos, és halálos Nyavalája? Be nagyon Kívánlak Látni mint régen Jákob maga Fiát Jose ff et, annyiszor értekezem felőled, á hányszor nyílik ajtóm. Indully kérlek hamar útra, és szokott szapora gyorsaságoddal siess hozzám jőni, had szólhassak véled: Fel kenetett, fel szenteltt Kezeidet tedd édes öreg Atyád Fejére, add Fő Papi áldásodat, és Te is részesüly utolsó Atyai 2 A nádor elsőszülött fia, Batthyány III. Ádám Vencel (1722-1787) örökölte a hitbizományt, nagybátyja után pedig a hercegi címet. Apja révén a hivatali pályán, Batthyány Károly segítségével pedig a katonai ranglétrán jutott egyre feljebb. Ádámot leginkább a harctéri katonáskodás érdekelte, a hét éves háborúban egy magyar ezred tulajdonosa volt (ZIMÁNYI-BAKÁCS 1962. 7, HORVÁTH 2007.). 3 Batthyány Lajos 1760-ig tartotta saját kezében a kanizsai uradalmat, ekkor Batthyány III. Ádám Vencelnek engedte át a kanizsai és a homokkomáromi uradalmak haszonvételeit (

KAPOSI 2006. 173). 4 Batthyány Lajos második fia - anyja biztatására - a papi pályát választotta. Batthyány József (1727-1799) 32 évesen erdélyi püspök, 1760-ban pedig már kalocsai érsek volt. Mária Terézia 1776. június 1-én a magyar egyház fejévé, esztergomi érsekké nevezte ki. Ezután Pozsonyban lakott, itt építtetett Hefele Menyhért tervei alapján prímási palotát. 1778-ban bíborossá nevezték ki, II. József egyházat sújtó intézkedései idején a pápa és az uralkodó között közvetített. Ő koronázta meg a nagybátyja által nevelt II. Lipótot, valamint I. Ferencet (NAGY 2007. 22-23). 322