Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Dominkovits Péter: Chemetey István Vas vármegyei alispán végrendelete, 1604. Adalék Szombathely mezőváros 17. század eleji nemesi társadalmához

DOMINKOVITS Péter magánéletét súlyos konfliktus terhelte: ismert, hogy 1595-ben szentszéki bontópere indult hitvesével, a Moson vármegye csekély számú jómódú középbirtokos családjából származó Rausar Ilonával szemben (DOMINKOVITS 2008b 109-111). Bejczy Miklós Szőkeföldi birtokait 1598-ban Bejczy Dorottyának zálogolta.

2

2 1 6 0 0. január közepén már nem élt, február során pedig említett testvére, Bejczy Dorottya tiltakozott Pethe Márton győri püspökkel szemben, aki az elhunyt szombathelyi birtokait kívánta elfoglalni. (TÓTH 1989. Nr. 639., 646.) E családból származott Bejczy Dorottya, akinek első férje felsőkáldi Káldy Péter volt. A felsőkáldi Káldy család a 16. század középső harmadában, Káldy (avagy Zeel) Miklós Ladiszlavith Borbálával 1530 körül kötött házasságának köszönhetően emelkedett fel Vas vármegye jelentős tömegű kisbirtokos nemesi családjából. E frigy révén a család rokonságba került az oszmán veszély miatt Sopronba költözött, és ott jelentős birtokokat szerző házaspárral, Ladiszlavith Katalinnal és férjével, mikebudai Soós Ferenc felsőlendvai várnaggyal. Az 1565-ben gyermektelenül meghalt Ladiszlavith Katalin végrendeletébe örökösként foglalta be a Káldy fivéreket (Ambrust, Demetert, Jánost, Pétert), akik közül Péter - és ága - futotta be a legjelentősebb karriert.

2

3 Bejczy Dorottya és Káldy Péter házasságából három fiú (Ferenc, Gergely, Mihály) és három leány (Zsuzsa, Borbála, Anna) született. (HORVÁTH 1993. 48., SZLUHA 1994. 34.) Káldy Péter 1589ben bekövetkezett halálát követően (SZLUHA 1994. 34.) ment - jelenleg pontosan nem ismert időpontban - férjhez Chemetey (II.) Istvánhoz Bejczy Dorottya, akinek ez hasonlóképpen második házassága lehetett.

2

4 A Chemetey fiúk: Chemetey István három fia közül a nagyobbik, (III.) István, egyházi pályára ment. Az apa már 1600-ban kommendálta fiát soproni beneficiumra, aki 1601-től a győri székesegyház főesperese volt, 1604-ben - azaz a végrendelet keletkezésének esztendejében pedig hetési Pethe Márton győri püspök úgy nevezte ki vasvári préposttá, hogy egy esztendeig győri stallumát is megtarthatta. 1615-ben, vasvári prépostként, apjához hasonlóan ő is - máig pontosan nem ismert körülmények között - gyilkosság áldozata lett.

2

5 A kisebbik fiú, József, 1602-ben, a Szombathelyen lakó nemesek által pl. 1599/1600: Ivánczy Mihály, Szombathelyi (Sabariensis) István, 1600: Győrffy Miklós, 1604: Hetésy András, Káldy Gergely, Káldy Mihály

2

6 - gyakran látogatott grazi egyetemen tanult. Ekkor a gimnáziumból (1573) egyetemmé fejlesztett (1586) tanintézményben a gimnáziumi oktatásba tartozó grammatista Studium diákjaként regisztrálták (ANDRITSCH 1965. 31., VARGA 2004. Nr. 81.). 1636-ban Vas vármegye egyik alispánja volt, hivataláról 1637. szeptember 17-én mondott le (TÓTH 1992. Nr. 1689., 1693., 1708.). A legkisebb fiúról, Györgyről alig tudunk valamit. A két idősebb Chemetey fiú pályaíve jól illusztrálja a bene possessionatus megyei nemesség világi, egyházi karrierlehetőségeinek két fontos vonulatát; a vezető vármegyei hivatalszerzést és a katolikus egyházi középrétegekbe kerülést, kanonoki stallumok megszerezését. (MOLNÁR 2006. 13-24.) Esete cseppet sem egyedi. Hasonló, de jobban kiteljesedett utat mutat Bejczy Dorottya első házasságából származó két fiának, Chemetey (II.) István mostohafiainak az esete. A tekintélyes középbirtokos, felsőkáldi Káldy Ferenc pl. 1618-ban Vas vármegye királyi adószedője volt, 1632-1635 között Vas vármegye egyik alispáni hivatalát töltötte be. Párhuzamosan végbement katonai pályafutása ennél látványosabban alakult: 1628-1637 között pápai alkapitány, 1637-1648 során Batthyány (I.) Ádám dunántúli főkapitány helyettesének tisztségét látta el. Mihály fivére pozsonyi kanonokból lett 1624-1638 során soproni városplébános, ezzel párhuzamosan 1624-től 1641-ben, Pápán bekövetkezett haláláig, pápóci perjel.

2

7 22 Szőkeföldre, a Bejczy család cseppet sem probléma mentes helyi birtoklására, családtörténetre és genealógiára: HORVÁTH 1993. 40-41., 46-47., KISS-TÓTHZÁGORHIDI CZIGÁNY 1999.152. Bejczy Gergely generációjának genealógiája bizonytalan! Hasonlóképpen vannak bizonytalanságok a felsőkáldi Káldy család korai genealógiájában is. Az eddigi ismeretek szerint Bejczy Dorottya első férje, Káldy Péter 1598 előtt halhatott meg. Bejczy Ambrus és a család címerét közli és leírja: CSOMA 1906. 20-21., KISS-TÓTH-ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1999. 152. (108. sz. kép) 23 DOMINKOVITS 2003., DOMINKOVITS 2005. 23-24., Ladiszlavith Katalin végrendelete immár David Wildendorfer/Vadasfalvy Dávid özvegyeként: SL:SVL Oerteliana, Testamenta, Lad. L, Fasc. 2. No. 7. 24 Jelenleg csak valószínűsíthető, hogy Chemetey (III.) István, valamint a három Chemetey leány Chemetey (II.) István megelőző, eddig nem ismert házasságéból születhetett. 25 SL: SVL, Oerteliana, Lad. L. Fasc. 9. No. 373/114., BEDY 1938. 399. Csak 1604-1613 között jegyzi a vasvári kanonokok között: DESICS 1929. 320. 26 Érdemes megjegyezni, hogy az ugyancsak Grazban tanuló Káldy Ferenc és Mihály, a Chemetey fiúk mostohatestvérei! ANDRITSCH 28., 33-34., VARGA 2004. Nr. 62-63., 69., 108., 110-111. 27 Az életút részletesebb adatolása szétfeszítené a terjedelmi kereteket. Káldy Ferenc életútjának összefoglalása, további szakirodalmakkal: DOMINKOVITS 2003. 185-189. Káldy Mihályra: BEDY 1938. 415., BEDY 1939. 62. 290