Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: A fotografálás és tárgyrajzolás jelentősége Pável Ágoston őrségi gyűjtőútjain. Az 1940. évi szalafői táj-és népkutató tábor néprajzi tanulságai

NAGY Zoltán a Csörgőszerre (167. hsz.). Részletesen foglalkoztunk az olajsajtolással [...]. Fényképezni nem lehetett; mert sötét volt [a kamrában], Aug. 23. Jakosa Antalnál töltöttük az időt. Általában a tökmagtermeléssel és annak feldolgozásával járó eszközöket rajzoltunk. Fényképezni nem lehetett, mert sötét volt. Aug. 24. Jó napos idő, fényképezésre alkalmas. Egy régi helyünkre mentünk Pável tanár úrral, ahol még pótolni valónk volt. Fórján Kólmánéknól csináltunk rajzokat és fényképeket a tilolásról, dergálásról, gombolyításról, sulykolásról. Részletrajzok is készültek, [...] majd Zsoldos Antaléknál a cséplés körüli munkákról csináltunk felvételeket (NAGY 2010. 172, 10. ábra). Aug. 27. délelőtt ismét Zsohárékat kerestük fel, ahol fényképfelvételeket is készítettünk" (Szabó László). E néhány sor rávilágít arra is, hogy Pável gyűjtőmódszeréhez a fényképfelvételek készítésén kívül a rajzolás, rajzoltatás, általában a múzeumnak meg nem szerzett vagy nagy tárgyak részleteinek rajzoltatása is hozzátartozott. Pável Ágoston hagyatékában két kisebb képen kívül nem maradtak fenn nyomok számon tartható rajzkészségéről, így feltételezhetjük, hogy maga helyett inkább rajzoltatott. E korban a fényképfelvételek készítéséhez napsütés kellett, rajzolni azonban rossz időben is remekül lehetett. Pável őrségi gyűjtőútjának eseményeinek tíz napjáról Szabó László rajztanár-jelölt naplójából kapunk hiteles képet. Nem lehet véletlen, hogy a 26 napos tábor végén Szabó László nem a „központnak", hanem Pável Ágostonnak adta át mintegy 80 darabból álló rajzmappáját, melyből S. Pável Judit közölt egy sorozatot (S. PÁVEL 1976. 151-190).

4

7 Ahol megfordult, általában fényképfelvételt is készített, valamint Jölvételezett", adatokat is gyűjtött. M. Kozár Mária néhány kitűnő Pável fotográfiát közölt a Vasi Szemlében Pável Ágoston „népies tárgyú" felvételeit méltatva (M. KOZÁR 1996.14-15). Ilyen a „vízhordó bot 2 vödörre" (Szalafő Csörgőszer 167. hsz.) Jakosa Sándor 14 éves fia vödrökkel (SNF 1322) VSZ. 1996. 15. p. 2. kép, „Párás" Szalafő 1940. aug. 8-17. között készült felvétel VSZ. 1996. 15. p. 3. kép, (SNF 1316), a „Ruhasikálás" Visontai Györgyné mángorol VSZ. 1996. 15. p. 4. kép (SNF 1327), a „Mozsár" köles törés famozsárban" VSZ. 1996. 16. p. 5. kép (SNF 1298) és a „köles hántoló" férfi VSZ. 1996. 16. p. 6. kép (SNF 1299). A felsorolt képek közös jellemzője, hogy beállított felvételek, és nem az eredeti munkatérben készültek, így csupán rekonstrukciós kísérletek. A fotón látható szereplők a kamerába néznek és várják az instrukciót, vigyázva arra, hogy esetleges „bemozdulásukkal" nehogy életlenné tegyék a képet. Az elveszett fotók ismerete nélkül persze átfogó leírást nem tudunk e fényképészi tevékenységről készíteni, de az bizonyos, hogy legalább 19-20 házban Pável csak fényképezett, illetve 7 házból tárgyakat is gyűjtött (NAGY 2010. 171-172). Az őrségi tájról Gönyey Sándoron (1935) kívül Visky Károly is készített felvételeket 1937-ben,

48 melyek közül 9 db Szalafőről, 14 db Őriszentpéterről, 1 db pedig Pankaszról készült, gazdagítva eddigi ismereteinket. Visky egy nyúlfarknyi leveléből (S. PÁVEL 1999. 39) tudjuk, hogy ekkor erre járt, táborozó helyet keresve a közösen tervezett őrségi kutatáshoz. Bödei János Pávelt ismerő tanítóként megfordult a Savaria Múzeumban is, ahol 1937 telén segített a Néprajzi Tár rendezésében (HORVÁTH 2009. 133), de szerzőként több zalai témájú kisebb cikket is írt a Pável által szerkesztett Vasi Szemlében is. Nem csak jól képzett gyűjtő volt, tárgyleírásai, nyelvészeti megfigyelései is közel álltak Páveléhez. Az Őrségi Táj- és Népkutató Táborban sokat rajzolt, amiről Kádár Zoltánnak számolt be hozzá írt levelében. „Rajz 25 van fölvéve. Itt már nagyon sokat dolgoztam, s így majdnem dupláját küldöm. A kidolgozottakat itthon csináltam. Ebből jól láthatod, hogy miképpen akartam a cikket megírni. Azóta a helyszínen és környékén csináltam fogalmazópapírra rajzokatjegyzeteket; ezeket is küldöm. így nem 25-öt, hanem 35-öt. Idehaza a rajzokat kezdtem kartonra átdolgozni. Azokat is küldöm. A tusrajzot kartonlapra ragasztottam, de 14 ceruzarajz még tusozásra vár. így 25 rajz helyett küldök: 55-öt."

4

9 Haáz Ferencnek csak 47 A kötetben Szabó Sándor rajzai mellett Káldy Lajos művei is szerepelnek. Most csak azokat vesszük oldalszám megjelöléssel számba, aminek rajzolásáról a naplóból is értesültünk. Pl: 154. p. „kósacsinólu", 159. p. Patkányfogó, 163. p. 181. p, Rokka, 185. p. A „matula része, gombolitu és vonyu", 190. p. „párukemence" 48 Vargha László hagyatékából ismerjük a fényképeket, a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény fotótárában fedeztünk fel számunkra ismeretlen Visky fényképfelvételeket, szám szerint 24-et. 49 EA 7813 Az Őrség II. doboz leltári felvételénél a következőt jegyzik meg: (EA 7804) „Bödei János tanító jegyzetei, filmjei, rajzai és fényképei. Csatolva egy levél, amely az anyag rendezéséhez jó segédlet. Kb. 104 filmnegativ, 55 rajz, stb. Főleg néprajzi anyag. Értékes, csak nem eléggé rendezett." 242