Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 95-121 A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei termékeny barna erdei talajon alakíthatták ki termőterületeiket, és csak az elmúlt kétszáz évben alakult át ez a barna erdei talaj teljes mértékben emberi hatású talajjá az intenzív földművelés, trágyázás és műtrágyázás, talajvíz szabályozás hatására. Ugyanakkor a lejtő menti üledékkeveredésből származó régészeti anyag áthalmozódása és a termelő kultúrák termelési lehetőségeit meghatározó talajtípus megállapítása mellett még egy rendkívül fontos geomorfológiai jelenséget sikerült feltárni, nevezetesen egy jégkorhoz kötődő tundrajelenséget, a Farkas Csilla szombathelyi régész által felismert fagyzsákos, fagyékes és poligonális permafroszt (örökfagy) szerkezeteket (21. ábra). Ugyanis a vizsgált területen, hasonlóan a zanati feltáráshoz fagymintás talajszerkezet alakult ki (21. ábra). Úgy tűnik, hogy a jégkor hidegebb szakaszaiban, a prealpi régióban ez az arktikus, szubartikus klímára jellemző talajtípus fejlődhetett ki a nem folyamatos (MARUSZCAK 1987.) permafroszt (örökfagy) hatására. A talaj felső részének nyári félévben történt olvadásával, fagyásával beinduló folyamatok következtében az egykori talaj felszínén álló kődarabok, esetünkben a feküből származó kavicsok szinte poliéderes mintában rendeződtek. A felszínen ez gyűrűs szerkezet formájában jelentkezik, míg a jégkorban felhalmozódott és vályogosodott löszös üledékbe lenyúló zsákos és ékes formákat alkot a platószerű dombhátakon. Ezeket a löszös alapkőzetbe lenyúló negatív formákat töltötte ki a holocén kezdetén kifejlődött barna erdei talaj, így egy vörösbarna színű kőzetlisztes agyaggal kitöltött poliéderes hálózat fejlődött ki a platókon. Ugyanakkor a lejtő irányában ezek a gyűrűs szerkezetek a lejtő folyamatok következtében elnyúlt csíkos, girlandos elrendeződéseket mutatnak. Figyelembe véve a területen feltárt hidroszeriesz (catena) mentén változó üledékes rendszereket, talajokat, pollenvizsgálat eredményeit, a rétegek kialakulásához szükséges környezeti feltételeket, valamint a pollen alapján rekonstruált növényzet igényeit a következő fejlődési sorozatot lehetett felvázolni a jégkor végétől a vizsgált területen (21. ábra): 1./ Az első fejlődési fázisban a jégkor végén periglaciális környezetben tundrális környezetben szerkezeti talaj kialakulása zajlott a kavicsteraszon felhalmozódott löszös képződményben. A lejtő irányában a poligonális tundratalaj elnyúlt girland szerkezetűvé formálódott. 2./ A jégkor végén mozaikos kifejlődésű, helyenként lucfenyővel, magaskórós növényekkel (libatopfélékkel, 21. ábra. A váti Bodon tábla elnevezésű dombtető és a Hosszú-víz patak allúviuma között lejtő fejlődéstörténete a jégkortól napjainkig. A = Jégkor végi hidegmaximumban kialakult fejlődési kép 1./Kavicsos - homokos aljzat. 2,/Jégkori allúvium magaskórós növényzete, 3./Dombhát és a lejtő tundrális növényzete, 4./A tundrális környezetben, a fagyváltozékony időben kifejlődött üledékmozgások, a szerkezeti talaj kialakulása, 5./ Kavicsot fedő vályogosodott lösz B= Pleisztocén és holocén határán kialakult fejlődési kép 6./Zárt erdei fenyves, 7./Erdőtüzek nyomán kialakult természetes tisztások, 8./Allúvium peremén kifejlődött nyír-fenyő vegyeslombozatú erdő, 9./Erdei fenyővel elegyes lucfenyves, 10./Az allúviumon kialakult sás, gyékény és nádas növényzeti borítás C= A holocén határán kialakult fejlődési kép 12./ Barna Erdei talaj kifejlődése a zárt, fejlett cserjeszinttel jellemezhető lomboserdő alatt, 13,/Tölgyerdő, 14,/Tölgyerdővel kevert hárs és kőris, 15,/Tölgyerdővel kever szil, 16./ Allúvium peremén kialakult éger, fűz és nyár ligeterdők D= A termelő gazdálkodást folytató közösségek nyomán kialakult fejlődési kép 17./ Az emberi megtelepedés és a termelő gazdálkodás nyomán degradálódó, művelt talajszintté alakuló barna erdei talaj horizont, 18./Talajerózió és talajpusztulás iránya, 19./ áthalmozódott talajanyag felhalmozódása a lejtő alján, az ártér peremén, 20./Emberi hatás alatt álló, degradálódott alluviális növényzet. Fig. 21. Development history of the slope between the hilltop called Bodon-plate and the allúvium of the Hosszú-víz brook from the IceAge to the recent past. A = Development picture established in the cold-maximum at the end of the Ice-Age 1./ Sand-pebble soil. 2./Ice-Age allúvium tall weed flóra, 3.

/Hill ridge and slope tundra flóra, 4./Sedimentary movement in a tundra environment in the frost changing climate, establishment of the structural soil, 5./ Clay and yellow soil above the gravel layer B= Development picture established at the turn of the Pleistocene and Holocene 6./Closed forest pine, 7.

/natural Clearings established after forest fires, 8./mixed birch-pine forest establishes on the edge of the allúvium, 9./Spruce intertwined with forest pine, 10,/Sedge, reed and reed-mace flóra established on the alluvium C= Development picture established at the turn of the Holocene 12./ Establishment of brown forest soil under the closed deciduous forest characterised by a developed bush layer, 13./0ak forest, 14,/Oak forest intertwined with lime-tree and ash, 15./0ak forest intertwined with elm, 16./ Alder, willow and aspen grove D= Development picture following arable farming communities 17./ Brown forest soil horizon developing into a cultivated, degrading layer of soil following human settlement and arable farming, 18,/direction of soil erosion and deterioration, 19,/Piled soil material at the foothill of the slope, on the edge of the flood-plain, 20./ Degraded alluvial flóra under human influence. 101