Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei

SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde cm Szín TroelsőSmith Szedimentológia Üledékgenetika 0 Feketésbarna Sh2As2 Kőzetlisztes agyag Réti talaj A szint 10 Feketésbarna Sh2As2 Kőzetlisztes agyag Réti talaj A szint 20 Feketésbarna Sh2As2 Kőzetlisztes agyag Réti talaj A szint 25 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 30 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 40 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 50 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 60 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 70 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 80 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 90 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 100 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 110 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 120 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 130 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 140 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 150 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 160 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 170 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 180 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 190 Barnászürke Sh1As3 Kőzetlisztes agyag Holocén ártéri üledék 200 Sárgásszürke Lc1As1Ag2 Agyagos kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 210 Sárgásszürke Lc1As1Ag2 Agyagos kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 220 Sárgásszürke Lc1As1Ag2 Agyagos kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 230 Sárgásszürke Ag4 Kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 240 Sárgásszürke Ag4 Kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 250 Sárgásszürke Ag4 Kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 260 Sárgásszürke Ag4 Kőzetliszt Pleisztocén ártéri üledék 2. táblázat. A Hosszú-víz patak allúviumán (N: 47° 16' 05,02" és E: 16° 47' 17,64") mélyített II. számú, kettős, átlapoló fúrás rétegsora Tab. 2. Row of layers after the II. double drill at the alluvium of the Hosszú-víz brook (IV: 47° 16' 05,02" és E: 16° 47' 17,64") 50-60 cm között vörösbarna színű, poligonális törésű, jelentős mennyiségű limonitot tartalmazó, erőteljes vízhatást mutató kőzetlisztes agyagréteg húzódik. A réti talajszint B szintje, ahol az egykori szabályozatlan talajvíztükör tartós szintje alakulhatott ki. Valószínűsíthető, hogy a víztükör szintje az egykori reduktív és oxidatív réteget választotta el egymástól és ennek a rétegnek a határán szaporodhattak el azok a vasbaktériumok (Sideroaster, Siderobacterium taxonok), amelyeknek a tevékenysége nyomán jelentős mennyiségű limonit vált ki az üledékben és színezte vörösbarnára a réteget. 60-70 cm között barnásszürke színű, csigahéjakat (borotyánkőcsiga - Succinea spp.) tartalmazó, enyhén karbonátos agyagos kőzetlisztes réteg található. Ez a réteg egy növényzettel bevont ártéren alakulhatott ki, de a szerves anyag tartalma a vízszabályozást követően lecsökkent talajvízszint hatására lebomlott. 70-100 cm között sárgásszürke színű, erősen karbonátos, helyenként karbonátos csomókat, konkréciókat tartalmazó agyagos kőzetliszt réteg húzódik. A karbonát utólagos karbonátmozgás hatására akkumulálódhatott a vizsgált szintben. 100-124 cm között sárgásszürke színű, karbonátmentes, homogén kifejlődésű, durvakőzetlisztes finomkőzetliszt horizont fejlődött ki. Az üledék makroszkópos kifejlődése alapján a pleisztocén végi, holocén kezdeti ártereken képződött minerorganikus üledékkel, az infúziós lösszel rokonítható ez az üledékes szint. Ezt az üledéktípust minimális mállás, ásványi üledék felhalmozódás jellemzi. A rétegsor a pleisztocén végétől, a holocén kezdetétől rakódhatott le, kezdetben a növényzeti borítottság minimális lehetett, vagy a későbbi növényzettől eltérő vegetáció fejlődhetett ki, mert a szelvény feküjében csak 102