Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 hető, hogy Pável Ágoston még ekkor (július 9-én) nem is­merhette a szalafői táborozás néprajzi gyűjtési lehetőségeit és annak közeli dátumát, hiszen akkor a megbízólevélben a Hegyhát helyett minden bizonnyal az Őrség szerepelt volna. Ezt a bizonytalanságot igazolja Várkonyi Nándornak 10 8 írt, egy hónappal korábban kelt levele is. Pável 1940. június 10­én azt írja (VÁRKONYI 2006. 419), hogy „derék tőled, hogy július elejére beígérted látogatásod. Nagyon, de nagyon fo­gok és fogunk neki örülni. De arra kérlek, ne halaszd ké­sőbbre, mert én júl.8-ától kezdve az újonnan felállított M. Nép- és Tájkutató Intézet keretében az Őrség (Göcsej) ta­nulmányozása céljából vezetni fogok egy 10-15 tagú cso­portot (kb. 3 hétig). Ha tehát később jönnél, legnagyobb sajnálatomra már nem találkozhatnánk...Augusztusbon Ju­goszláviába szeretnék menni édesanyámékhoz. De Isten a megmondhatója, mi lesz megvalósítható ebből a tervezés­ből! Anyám már 82. évében van. Egész éven keresztül az a remény élteti, hogy nyáron újra látja gyermekeit. Minden nyár végén avval búcsúzik tőlünk, hogy aligha látjuk többé egymást a földi életben. Nagyon fájna, ha a körülmények arra kényszerítenének, hogy mondjak le erről a várva-várt viszontlátásról." Pável Ágoston szalafői gyűjtőútja a Táj- és Népkutató tábor programjához illeszkedett ugyan, de éppen úgy, mint Kardos László, nem kötődött hozzá elválaszthatatla­nul. Pável az itt készített - vélhetően a Táj- és Népkutató Intézet által finanszírozott - fényképfelvételei negatívjain kívül - bizonyíthatóan - mást nem szolgáltatott be az In­tézet központjába. A filmeket Pável hivatta elő, és a le­mezekről másolatokat készíttetett, 10 9 majd még ebben az évben rendezte is a fényképanyagot. Feltételezzük, hogy a fotók rendezése, azaz „tárgymutatóval való ellátása" 111 után küldte el az „előhívott lemezeket" Budapestre, ezért nincs a 6x9 cm-es kópiáknak a Savaria Múzeumban a mai napig negatívjuk. A kutatótáborok anyagának rendszere­zésekor, az 1947. december 1-i számbavételkor Kovács Péter a tárgymutatóval ellátott filmeken kívül Pável Ágoston gyűjtőfüzeteit, jegyzeteit nem is hiányolta. Ez önmagában is érdekes, hiszen az akkor 30 éves középis­kolai tanár, Tálasi István dr. 11 2 gyűjtőnaplóját, céduláit, kisfilmes fényképeit, gyufásdobozban tárolt filmjeit négy helyen is nyilvántartották. Az is elgondolkodtató, hogy Kardos László leadott gyűjtőnaplóinak visszaszállítását, majd hiányát csupán az „Őrség dobozban" talált térítvé­nyek, feljegyzések adataiból ismerhetjük meg. 11 3 Az 1947-ig eltűnt vagy be sem szolgáltatott gyűjtőnaplók kevésbé hatékony táborszervezést, táborvezetést vetíte­nek elénk. Abban sem lehetünk teljes biztosak, hogy az ekkor 40 éves „csoportvezető", Malán Mihály dr., a ko­lozsvári Ferenc József Tudományegyetem professzora [1940] 11 4 valóban a szalafői tábor napi életének vezetője volt-e. Vagy az 52 éves nagytekintélyű vasvármegyei mú­zeumigazgató helyettese, a Néprajzi Tár Őre, a Dunántúli Szemle főszerkesztője - ahogyan a táborban serénykedő fiatal egyetemisták nevezték -, a „vend király" 11 S befo­lyása alatt gyűjtöttek-e a Vas megyei Szalafőn 1940. au­gusztus 6-28-a között? Netán Tálasi István 11 6 (TÁLASI 1979-80. 70) néprajzi irányításával dolgoztak? 108 Ezúton szeretném megköszönni Dr. Balogh Lajos muzeológus szíves szóbeli közlését a Nóvák László tanulmánykötetében lévő tájkutató táborral kapcsolatos, Pável Ágoston és Várkonyi Nándor levelezésében fellelhető adatokat illetően. Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett. A pesti tudományegyetem böl­csészkarán magyar-francia szakon végezte. Ugyanitt hallgatott művészet- és irodalomtörténetet, orientalisztikát is. A pécsi egyetemen világirodalom-törté­neti doktorátust szerzett 1929-ben, ahol magántanárrá habilitálták 1935-ben. Pável őt kérte fel, hogy az 1939-ben tervbe vett versantológia kiadásában se­gédkezzen. Mint ahogyan Pável 1939. január 15 - 1940. június 10. között írt leveleiből kitetszik (VÁRKONYI 2006. 409) 1939-ben nagy dologba fogott: du­nántúli versantológiát akart kiadni, azaz bemutatni egy országrész élő lírikusait, méltatásokkal, életrajzi és könyvészeti odatokkal...a cél mindenesetre szép volt, a vállalkozás jelentős... Valószínű, hogy Pável végbevitte volna tervét, ha a háború el nem temeti ezt a törekvést is, mint annyi mást." 107 SNA. K-281. XIV. 7. p. Levél Tamaskó Albertnek 1940. okt. 30. „Az én fényképfelvételeim is jól sikerültek, most vannak előhívás alatt. Persze nagy tömegről van szó, soká is tart a munka. Igaz az is, hogy hazajövet nem adhattam azonnal munkába, mert nem volt mór pénzünk és így csak most kerültek az előhí­vott lemezek kópiózás végett a fényképészhez." 109 Várkonyi Nándor i.m: Pável Ágoston levelei 409-420, 409 p. 2006. 111 EA. 7804. Őrség II. doboz 6. Dr. Pável Ágoston 6x9-es filmjei, 297 drb. Tárgymutatóval. 112 Tálasi István ekkor már jó hírű etnográfus volt, hiszen 1936-ban [26 éves korában] megjelent Kiskunság népi állattartása című műve (TÁLASI 1936.), az Ethnographia hasábjain leközölt 4 bakonyi pásztorkodás címmel megjelent tudományos dolgozata pedig a néprajzkutatók első vonalába emelte (TÁLASI 1939. 9-37.). 113 EA. 7804. Őrségi dobozokban talált térítvények 5, 6. pont. 114 Malán Mihály (1900-1968). Orvos, antropológus. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi karán, majd a BTK-n tanult, embertan főtárgyból, földtan és régészet főtárgyból és régészet melléktárgyból kitüntetéssel doktorált (1929). Budapesti Tudományegyetem magántanára (1937), 1945-1949-ig a budapesti Néptudományi Intézet (Teleki Pál Tudományos Intézet) Antropológiai Csoportjának vezetője (PAP 2002. 584). 115 Lásd (HORVÁTH 2009. 134). 116 „A Néptudomónyi Intézet 1938-tól néptudomónyi kutatócsoportjaival egész sereg táj vagy tójrész, illetőleg község néprajzi adatait gyűjtötte be Tálasi Ist­ván néprajzi irányításával. Pl. a tiszafüredi öntözőterület, a Kiskunság, Nagykunság, Rábaköz, a barsmegyei Garam-melléke, a gömöri Csermosnya-völgy, a tolna megyei Sárköz, a vasmegyei Őrség, a szilágy megyei Tövishát, a beszterce-naszód megyei Magyarnemegye és környéke.A szatmór megyei Bükk­alja, a Drávaköz, a Felső-Tiszahót, és a volt bukovinai székelytelepek, újobban a hont megyei Bernecbaráti környékén folyó kutatásokat." 169

Next

/
Thumbnails
Contents