Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 hető, hogy Pável Ágoston még ekkor (július 9-én) nem ismerhette a szalafői táborozás néprajzi gyűjtési lehetőségeit és annak közeli dátumát, hiszen akkor a megbízólevélben a Hegyhát helyett minden bizonnyal az Őrség szerepelt volna. Ezt a bizonytalanságot igazolja Várkonyi Nándornak

10

8 írt, egy hónappal korábban kelt levele is. Pável 1940. június 10én azt írja (VÁRKONYI 2006. 419), hogy „derék tőled, hogy július elejére beígérted látogatásod. Nagyon, de nagyon fogok és fogunk neki örülni. De arra kérlek, ne halaszd későbbre, mert én júl.8-ától kezdve az újonnan felállított M. Nép- és Tájkutató Intézet keretében az Őrség (Göcsej) tanulmányozása céljából vezetni fogok egy 10-15 tagú csoportot (kb. 3 hétig). Ha tehát később jönnél, legnagyobb sajnálatomra már nem találkozhatnánk...Augusztusbon Jugoszláviába szeretnék menni édesanyámékhoz. De Isten a megmondhatója, mi lesz megvalósítható ebből a tervezésből! Anyám már 82. évében van. Egész éven keresztül az a remény élteti, hogy nyáron újra látja gyermekeit. Minden nyár végén avval búcsúzik tőlünk, hogy aligha látjuk többé egymást a földi életben. Nagyon fájna, ha a körülmények arra kényszerítenének, hogy mondjak le erről a várva-várt viszontlátásról." Pável Ágoston szalafői gyűjtőútja a Táj- és Népkutató tábor programjához illeszkedett ugyan, de éppen úgy, mint Kardos László, nem kötődött hozzá elválaszthatatlanul. Pável az itt készített - vélhetően a Táj- és Népkutató Intézet által finanszírozott - fényképfelvételei negatívjain kívül - bizonyíthatóan - mást nem szolgáltatott be az Intézet központjába. A filmeket Pável hivatta elő, és a lemezekről másolatokat készíttetett,

10

9 majd még ebben az évben rendezte is a fényképanyagot. Feltételezzük, hogy a fotók rendezése, azaz „tárgymutatóval való ellátása"

111 után küldte el az „előhívott lemezeket" Budapestre, ezért nincs a 6x9 cm-es kópiáknak a Savaria Múzeumban a mai napig negatívjuk. A kutatótáborok anyagának rendszerezésekor, az 1947. december 1-i számbavételkor Kovács Péter a tárgymutatóval ellátott filmeken kívül Pável Ágoston gyűjtőfüzeteit, jegyzeteit nem is hiányolta. Ez önmagában is érdekes, hiszen az akkor 30 éves középiskolai tanár, Tálasi István dr.

11

2 gyűjtőnaplóját, céduláit, kisfilmes fényképeit, gyufásdobozban tárolt filmjeit négy helyen is nyilvántartották. Az is elgondolkodtató, hogy Kardos László leadott gyűjtőnaplóinak visszaszállítását, majd hiányát csupán az „Őrség dobozban" talált térítvények, feljegyzések adataiból ismerhetjük meg.

11

3 Az 1947-ig eltűnt vagy be sem szolgáltatott gyűjtőnaplók kevésbé hatékony táborszervezést, táborvezetést vetítenek elénk. Abban sem lehetünk teljes biztosak, hogy az ekkor 40 éves „csoportvezető", Malán Mihály dr., a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem professzora [1940]

11

4 valóban a szalafői tábor napi életének vezetője volt-e. Vagy az 52 éves nagytekintélyű vasvármegyei múzeumigazgató helyettese, a Néprajzi Tár Őre, a Dunántúli Szemle főszerkesztője - ahogyan a táborban serénykedő fiatal egyetemisták nevezték -, a „vend király"

11

S befolyása alatt gyűjtöttek-e a Vas megyei Szalafőn 1940. augusztus 6-28-a között? Netán Tálasi István

11

6 (TÁLASI 1979-80. 70) néprajzi irányításával dolgoztak? 108 Ezúton szeretném megköszönni Dr. Balogh Lajos muzeológus szíves szóbeli közlését a Nóvák László tanulmánykötetében lévő tájkutató táborral kapcsolatos, Pável Ágoston és Várkonyi Nándor levelezésében fellelhető adatokat illetően. Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett. A pesti tudományegyetem bölcsészkarán magyar-francia szakon végezte. Ugyanitt hallgatott művészet- és irodalomtörténetet, orientalisztikát is. A pécsi egyetemen világirodalom-történeti doktorátust szerzett 1929-ben, ahol magántanárrá habilitálták 1935-ben. Pável őt kérte fel, hogy az 1939-ben tervbe vett versantológia kiadásában segédkezzen. Mint ahogyan Pável 1939. január 15 - 1940. június 10. között írt leveleiből kitetszik (VÁRKONYI 2006. 409) 1939-ben nagy dologba fogott: dunántúli versantológiát akart kiadni, azaz bemutatni egy országrész élő lírikusait, méltatásokkal, életrajzi és könyvészeti odatokkal...a cél mindenesetre szép volt, a vállalkozás jelentős... Valószínű, hogy Pável végbevitte volna tervét, ha a háború el nem temeti ezt a törekvést is, mint annyi mást." 107 SNA. K-281. XIV. 7. p. Levél Tamaskó Albertnek 1940. okt. 30. „Az én fényképfelvételeim is jól sikerültek, most vannak előhívás alatt. Persze nagy tömegről van szó, soká is tart a munka. Igaz az is, hogy hazajövet nem adhattam azonnal munkába, mert nem volt mór pénzünk és így csak most kerültek az előhívott lemezek kópiózás végett a fényképészhez." 109 Várkonyi Nándor i.m: Pável Ágoston levelei 409-420, 409 p. 2006. 111 EA. 7804. Őrség II. doboz 6. Dr. Pável Ágoston 6x9-es filmjei, 297 drb. Tárgymutatóval. 112 Tálasi István ekkor már jó hírű etnográfus volt, hiszen 1936-ban [26 éves korában] megjelent Kiskunság népi állattartása című műve (TÁLASI 1936.), az Ethnographia hasábjain leközölt 4 bakonyi pásztorkodás címmel megjelent tudományos dolgozata pedig a néprajzkutatók első vonalába emelte (TÁLASI 1939. 9-37.). 113 EA. 7804. Őrségi dobozokban talált térítvények 5, 6. pont. 114 Malán Mihály (1900-1968). Orvos, antropológus. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi karán, majd a BTK-n tanult, embertan főtárgyból, földtan és régészet főtárgyból és régészet melléktárgyból kitüntetéssel doktorált (1929). Budapesti Tudományegyetem magántanára (1937), 1945-1949-ig a budapesti Néptudományi Intézet (Teleki Pál Tudományos Intézet) Antropológiai Csoportjának vezetője (PAP 2002. 584). 115 Lásd (HORVÁTH 2009. 134). 116 „A Néptudomónyi Intézet 1938-tól néptudomónyi kutatócsoportjaival egész sereg táj vagy tójrész, illetőleg község néprajzi adatait gyűjtötte be Tálasi István néprajzi irányításával. Pl. a tiszafüredi öntözőterület, a Kiskunság, Nagykunság, Rábaköz, a barsmegyei Garam-melléke, a gömöri Csermosnya-völgy, a tolna megyei Sárköz, a vasmegyei Őrség, a szilágy megyei Tövishát, a beszterce-naszód megyei Magyarnemegye és környéke.A szatmór megyei Bükkalja, a Drávaköz, a Felső-Tiszahót, és a volt bukovinai székelytelepek, újobban a hont megyei Bernecbaráti környékén folyó kutatásokat." 169