Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Pap Ildikó: Koporsós temetkezések Szombathely-Kisfaludy Sándor utca kora árpád-kori temetőjében
PAP Ildikó Katalin 21. kép. Szegeit deszkaláda. Kisfaludy Sándor u. 70. telek 52. sír. (Rajz: Derdák Ferenc) Figure 21. Nailed plonk coffin at the Estate at 70. Sándor Kisfaludy Street, tomb 52. megfigyelni a bolygatatlan, teljesen feltárható sírokban. A gyermekeknél a temető egészéhez viszonyítva kevesebb volt a melléklet, ám a tárgyakkal útjukra bocsátott gyermekek aránya még mindig elég magas. Megállapítható, hogy mindkét nem és minden korosztály melléklettel nem rendelkező és viseleti- valamint használati tárgyakkal útjára bocsátott tagjai temetkeztek mind rönk-, mind különböző típusú deszkakoporsókba, így a társadalmi helyzet illetve az életkor és a koporsó típusa között nincs kimutatható összefüggés. A koporsós temetkezési szokás elterjedésének ideje A szakirodalomban általános nézet, hogy a magyarság körében a koporsós temetkezés a templom körüli temetőkben vált széles körben elterjedt 7 5 szokássá (MÉRI 1986. 36; BALASSA 1989. 35; TETTAMANTI 1975. 94). A magyarság körében való megjelenését a X. század első felére (TETTAMANTI 1975. 93-94) vagy közepére (BÁLINT 1971b 79) teszi a kutatás. A „koporsó" honfoglalás előtt átvett török jövevényszó 7 6 (K. CSILLÉRY 1982.111), melynek jelentése tárolásra szolgáló bútordarab, „tok, héj, sír, láda" volt (BALASSA 1989. 35; K. CSILLÉRY 1982. 106-107), s mely75 Felsőzsolca közép- és koraújkori temetőjében Simonyi Erika 30-40 %-ra becsüli a koporsós sírok arányát (SIMONYI 2005. 308). 76 Ótörök eredetű, a bezár, befed igéből származik. Eredeti jelentése láda volt. Középkori jelentése sír illetve az a ládaféle, amelybe fektetve a halottat eltemetik. A szó mai jelentése mind a magyarban, mind a török nyelvekben később alakult ki (TESZ 1970, 566). 77 K. Csilléry Klára lehetségesnek tartja, hogy a „háztető alakú fedél"-lel készült darabok eredetileg is koporsónak készültek és a halott házának funkcióját töltötték be (K. CSILLÉRY 1951. 268-269). 78 A váltás ideje Balassa Iván szerint a XIV. (BALASSA 1989. 35), K. Csilléry Klára szerint a XV-XVII. század (K. CSILLÉRY 1951. 275; K. CSILLÉRY 1982. 111). A későközépkorban tehát a „szekrény" különböző formájú ládákat, a koporsó pedig temetkezésre szolgáló ládaszerű alkalmatosságot jelentett (BALASSA 1989. 35). Bárczi Géza szerint a szó mai értelmét a nyugati keresztény szokások, temetési módok elterjedésével - a XIII. század előtt (TOMKA 1978. 84) - nyerte el (K. CSILLÉRY 1982.107). 79 A szó átvétele idején csupán a magyar társadalom egészen vékony felső rétegénél honosodhatott meg a koporsó elnevezésű ládaféleség, a szélesebb néptömegek pedig csak századokkal később kezdhették megismerni, amikor már egyedül temetkezés céljára állították elő az ezzel a névvel jelölt ládaformát (K. CSILLÉRY 1982.111). 80 Néhány esetben, Szolyván és Nagyteremián (utóbbit cáfolja: MESTERHÁZY 1996. 342) famaradványok korhadékai arra látszanak utalni, hogy a holtat koporsóba vagy deszkára helyezték (HAMPEL 1900. 743). 0 0.5M B ben temetkeztek is 7 7 (K. CSILLÉRY 1951. 267; TOMKA 1978. 85). Eredeti formája alacsony, keskeny és hosszúkás lehetett (K. CSILLÉRY 1982.109). A szó „láda" jelentése akkor változott meg 7 8, amikor a magyarság megismert egy másik ládaformát, a szekrényt (szökröny), amely kizárólag tárolásra szolgáló bútordarab volt (TOMKA 1978. 83). A koporsós temetkezést ritka, a módosabbakra jellemző szokásnak vélte K. Csilléry Klára 7 9. Hampel József 1900-as tanulmánya szintén ritka kivételként említ koporsós sírokat 8 0. Lehoczky Tivadar nyomán a szolyvai sírból ládaszerű tölgyfakoporsót ismerünk (FODOR 1996. 110
