Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Vágusz Anina: Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége
VÁGUSZ Anina 8. ábra. A Kőszegi Múzeum megnyitásáról szóló cikk (Pesti Hírlap, 1935. augusztus 20.; a Jurisich Miklós Múzeum adattára:802/XX/34). Abbildung 8. Artikel über die Museumseröffnung in Kőszeg. Pesti Hírlap, 20 August 1935.; Miklós Jurisich, Kőszeg. Datenarchiv 802/XX/34. Hóman Bálint, (aki ekkor a Nemzeti Múzeum igazgatója volt) már 1930-ban szeretett volna Miske Kálmán részvételével 2 4 egy múzeumot létrehozni Kőszegen. A kőszegi levéltár forrásai is arról tanúskodnak, hogy Kőszegen egy Helytörténeti és Szülőföldismereti Múzeumot akartak alapítani. Az ok: a város sok muzeális értékű tárggyal rendelkezik, ezen kívül pedig ekkor volt a város ostromának 400 éves évfordulója. A városháza udvarán álló épületet jelölték ki, és megegyeztek, hogy a város feladata lesz a múzeum felállítása, berendezése és fenntartása. 2 5 1930 augusztusában létrejött egy úgynevezett múzeum- előkészítő bizottság, melynek Miske mellett tagja volt Visnya Aladár, aki később a múzeum igazgatója lett 2 6 (botanikus, zoológus, matematika-fizika szakos tanár, Kőszegen botanikai és zoológiai gyűjtő utakat is szervezett). Feladatuk a múzeum szellemi, anyagi, erkölcsi támogatása volt. A kőszegi levéltár iratai között volt egy levél, melyet Miske írt a városi tanácsnak. Ebben megfogalmazta a múzeum létrehozásának célját: szeretné megismertetni a város lakóival és az ideérkező vendégekkel a város történetét. Nézete szerint a „szülőföldismereti" múzeum - melyben kultúrtörténeti, természetrajzi, néprajzi, földművelési osztályt hoznának létre 2 7 - használna Kőszeg városának. Az intézmény végül 1932 májusában nyílt meg (KÁROLYI 1990. 389-407. 402-403). Ez a korabeli sajtóban is nagy visszhangot keltett (8. ábra). A kőszegi és a Szombathelyi Múzeum ügyében - szinte élete végéig - fáradhatatlannak bizonyult Miske Kálmán. 1935. és 1937. évi feljegyzések is vannak arra vonatkozóan, hogy mindkét múzeumot, amennyire lehet, szerette volna fejleszteni: a kőszegi múzeum bővítését akarta elérni, ill. különböző felszerelések megvásárlását szorgalmazta. 2 8 Szombathely városától azt kérte, hogy ne csak Kőszegre áldozzanak, ha azt akarják, hogy a vármegyeszékhelyen is egy jól működő intézmény legyen (a Vasvármegyei Múzeumban lévő könyvtár megnagyobbítását, valamint a Kultúregyesületi tagdíj szedését kérte Miske). 2 9 Mindezek mellett a kőszegi Vöröskereszt egyesületében is (1914-1916 között) közreműködött Miske. 3 0 NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERE, HELYE A TUDOMÁNYOS ÉLETBEN, EGYÉNISÉGE Miske Kálmánnak tudományos rangját az adja, hogy számos, nemcsak a régészet tárgykörét érintő elgondolása, lépése volt, melyekkel jelentőset alkotott, erőfeszítéseivel irányt és példát adott az ő korában, és ma is. A régészetet - főleg a velemi Szent Vid kapcsán - európai szintűre emelte. Bronzkori kronológiájának felállításával szintén hatalmas előrelépést tett. Időrendjét nagy vonalakban ma is használjuk. 24 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 20/1930-31 sz. ügyirat. 25 A Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából: Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának iratai, a közigazgatási iratok mutatói, 1930/9544 sz. ügyirat (1930. november 27-ei véghatározat). 26 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 39/1935 sz. ügyirat. 27 A Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából: Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának iratai, a közigazgatási iratok mutatói, 1934/55. sz. ügyirat. 28 A Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából: Kőszeg Város Polgármesteri Hivatalának iratai, a közigazgatási iratok mutatói, 1935/7540 sz. ügyirat. 29 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 37/1937 sz. ügyirat. 30 A Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából: X. 203, Kőszegi Vöröskereszt egyesület, 1914-1916. (jegyzőkönyvek, kimutatások, kéziratok). 64
