Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Vágusz Anina: Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 57-67 Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége 4. ábra. Miske Ilona, 1897 körül (Szombathelyi Levéltár, Chernel-Miske családi iratok, XIII-5. 10. doboz) Abbildung 4. Ilona Miske um das Jahr 1897. Komitatsarchiv Vas, Szombathely. Dokumente der Familie Chernel-Miske, XIII-5. 10. Kiste. 5. ábra. A bodajki kastély a 19. században (www.iranymagyarorszag.hu/hocburg-miske-kastély/) Abbildung 5. Das Schloss zu Bodajk im 19. Jahrhundert. Internetquelle: http://www.iranymagyarorszag.hu/hochburgmiske-kastely/1309936/ mert ez az, ami Bodajkot, és Kőszeget, valamint a két családot összeköti, illetve nem utolsósorban a közös tudományos érdeklődés, a műveltség megteremtésének igénye: családi műkincsgyűjtés, több nyelv ismerete, a közéletben való aktív részvétel (KÁROLYI 1990. 389-407. 389-390). Miske Kálmán valószínűleg otthon is a jó példát látta: édesapja, Miske Imre a Fejér vármegyei Régészeti Egylet támogatója is volt.

8 Miske Kálmán egyik legnagyobb tudományos érdeme, hogy 1896-tól egészen 1929-ig folytatott kutatásokat a velemi Szent Vid hegyen. Munkatársai, akik közül többeket a Chernel-házban ismert meg: Széchenyi Rezső, Kárpáti Kelemen, Bella Lajos, Korniss Emil, Török Aurél, Benda László, Horst Bandat. Tudományos cikkeit különböző tudományos folyóiratokban, egyebek közt a Vasvármegye, Archeológiai Értesítő, Természettudományi Közlöny, Múzeumi és Könyvtári Értesítő hasábjain is publikálta (KÁROLYI 1990. 389-407. 391). Az 1908-ban megnyílt Vasvármegyei Múzeum megnyitásában jelentős szerepe volt Miskének, ezen kívül Chernel Istvánnak, Széchenyi Rezsőnek, Végh Gyulának is. Az első igazgató Kárpáti Kelemen, a Régiségtár első vezetője Miske Kálmán lett. Szinte ezzel egy időben jelent meg (Bécsben magyarul 1907-ben, németül 1908-ban) legjelentősebb műve: „A Velem Szent Vid-i őstelep. A harácsolt leletek leírása" -,amelynek sajnos nem készült el a folytatása. 1912-ben ő lett a Vasvármegyei Múzeum vezetője, és Végh Gyulával illetve Széchenyi Rezsővel együtt megrendezték a megyei műtörténeti kiállítást, amely a megye magánkincstárainak tárgyait is bemutatta. Velem Szent Vid mellett másik legnagyobb tudományos felfedezése, hogy 1910-ben felállította a kelta kor, és 1916-ban a hazai bronzkor kronológiáját. Majd 1933ban az újkőkor időrendjének kialakítására is kísérletet tett (ILON 2002. 617). Érdeme még a középső bronzkori Gáta- kultúra (ma: Gáta-Wieselburg) elnevezés kitalálása is (ILON 2009. 37-111. 50). Azonban ezek az idők nem voltak túl kedvezőek a tudományos életnek (sem), kitört az első világháború: 8 Vas Megyei Levéltár, Szombathely. Chernel-Miske családi iratok XIII-5. 7. doboz 59