Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

MÚZEUMTÖRTÉNET - Zágorhidi C. Balázs: Új múzeum a régi falak között - új szakmai profilok kialakítása a Vasvári Helytörténeti Múzeumban, 1999-2009

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 287-303 Új múzeum a régi falak között - Új szakmai profilok kialakítása a vasvári Helytörténeti Múzeumban 1999-2009 A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény létrehozásának is számos helytörténeti vonatkozású hozadéka van, me­lyek közül itt csak néhány jelentősebbet emelnék ki. A levéltári és a könyvtári anyag begyűjtése során került elő Glasics Egyed (1848-1927) egykori vasvári házfőnök és plébános eszperantó nyelven írt krónikája, amely nemcsak a rend 19. század végi, 20. század eleji belső életét mutatja be, hanem Vasvár modern történetének is egyedülálló forrása (ZÁGORHIDI CZIGÁNY 2007.). Hasonló módon került elő - három részletben, három különböző helyről! - Gerdenich Móric (1879-1960) kézirata a vasvá­ri domonkos kolostor történetéről. 2 5 Nusser Péter már említett gazdag fotóhagyatéka is számos értékes vasvá­ri felvételt is tartalmaz, a szerzetes ugyanis 1929-31 kö­zött vasvári házfőnök volt. 2 6 Érdemes talán néhány példát említeni azokra a turisztikai célú fejlesztésekre is, amelyek a múzeumban folyó kutatásra alapoztak. Ilyen mindenek előtt a Vasvári sánc rekonstrukció­ja, amely a 2000-ben Vasvár város, a Szombathelyi Erdészet és a Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium összefogá­sával készült el Kiss Gábor és Tóth Endre évtizedekre vissza­nyúló kutatásai alapján (KISS-TÓTH 1985.). A sánc környezete azóta tovább bővült turistapihenővel és tanösvénnyel, s mint ilyen a környék egyik kedvelt kirándulóhelye lett, s nem utol­só sorban ennek a figyelemnek köszönhetően vált védett ré­gészeti emlékké (KISS-TÓTH-ZÁGORHIDI CZIGÁNY 2006.). Hason­ló kezdeményezések kapcsolódtak a Katonák útjához, amely a kistérség turisztikai tengelye lehetne, hisz délnyugat-észak­keleti irányban átszeli az egész Hegyhátat. Az út ma kitábláz­va bejárható Gersekaráttól a Vaskapu érintésével a Jeli Arbo­rétumig, hosszabb távon pedig az a cél, hogy a Hegyhátat az Őrséggel kösse össze, sőt - mint egy igazi középkori temati­kus úton - tovább haladva egészen a Mura-vidékig eljuthassa­nak rajta a turisták. 2 7 Ezekből a kezdeményezésekből a mú­zeum eddig is sokat profitált, hisz mint a tervezett útvonal in­formációs központja különböző fejlesztésekhez jutott (turiszti­kai fogadótér, információs pont), hosszabb távon pedig remél­hetően a vendégforgalmat is meghozzák! Végezetül ejtsünk néhány szót a múzeum működtetéséről és a kolostorépülethez kapcsolódó kezdeményezések fenntarthatóságáról. A múzeum új profiljainak kialakításá­nál fontos szempont volt a megyei múzeumi hálózat mű­ködtetésében már a 90-es években megtapasztalható bi­zonytalanság. Az új feladatok felvállalásával egyúttal új fenntartók bevonását célozta meg az intézmény. Már a 2000. évi hasznosítási tervben is megfogalmazott elkép­zelés az volt, hogy a megye, a város és a domonkos rend közösen biztosítja majd az épület fenntartását és múzeum üzemeltetését; ennek intézményes háttereként akkor a KHT-forma tűnt elfogadhatónak. Az elmúlt évek során az említett partnereket egyenként sikerült is bevonni a mun­kába, hiszen ma már a megye külön támogatással bizto­sítja a megyekutatási program finanszírozását, az építési jellegű pályázatokhoz a város mindig rendelkezésre bo­csátja az önrészt, a domonkos rend pedig rendszeres tá­mogatással biztosítja a rendtörténeti gyűjtemény műkö­dését. Az érintett feleket azonban legfeljebb egy-egy pá­lyázat erejéig sikerült összehozni, a hosszabb távú együtt­működéstől minden bizonnyal leginkább a tartós anyagi elkötelezettség tartotta távol őket. Jelentős előrelépést tehát az elmúlt tíz év során ebbe az irányba nem sikerült tenni, ami annál is sajnálatosabb, mi­vel a megyei múzeumi szervezet válsága azóta nem csak helyi, hanem országos szinten is látványosan megmutatko­zott. Az egyetlen értékelhető lépés az volt, hogy a domon­kos rend 2003-ban létrehozta a Vasvári Domonkos Kolostor Alapítványt, amely egyelőre a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény működésének anyagi feltételeit biztosítja, de mint neve is utal rá, nagyobb feladatot szánt neki az alapí­tó! Magam 2007-2008-ban a szentendrei Múzeumi Oktatá­si és Képzési Központban elvégeztem a múzeumi vezetői ismeretek képzést, melynek záródolgozataként elkészítet­tem a múzeum és a kolostorépület üzemeltetési tervét. A terv lényege, hogy a kolostorépület egységes (tulajdo­nosi hányadoktól és használóktól független) karbantartását és a múzeum üzemeltetését egy szervezetre, a Vasvári Do­monkos Kolostor Alapítványra bízná, olyan formán, hogy az alapítványba bevonná mindazokat a feleket (mindenek előtt a városi és a megyei önkormányzatot), akik érintettek az épület illetve az abban működő intézmények fenntartá­25 Gerdenich Móric: A vasvári dominikánus kolostor vázlatos története. Vasvár, 1914. (A kézirat első része Implom Lajos kézirata mellől került elő a budapesti domonkos rendházban, nagyobb része az Esztergomi Prímási Levéltárban van Implom Lajos irathagyatékában, egy kisebb töredéke Fehér Mátyás irataival a Vas Megyei Levéltárba került!) 26 Különösen is értékesek Nusser képei a kolostor építéstörténete szempontjából, ugyanis pl. belső felvételek, vagy a kolostor udvaráról és a gazdasági udvarról készült képek korábban nem voltak ismertek. 27 A turisztikai programról összefoglaló ismertető és honlap: Katonák útja. Történelmi áttekintés és turisztikai csomagok gyűjteménye. Vasvár, 2006. illetve http://katonakutja.vasihegyhat.hu./cgí-bin/katonakutja/index.cgi 301

Next

/
Thumbnails
Contents