Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kolnhofer Vince: Adalékok a nyugat-magyarországi (szláv) korridor történetéhez
savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 269-273 Adalékok a nyugat-magyarországi (szláv) korridor történetéhez kat fegyveres ellenállásra szólították fel a cseh csapatok bevonulása esetén (VRANJES-SOIJAN 1992. 83-84). A horvátok a korridor elutasításában egységesek voltak, de továbbra is megosztotta őket az Ausztriához vagy Magyarországhoz való tartozás kérdése. A térség északi részén élők többsége Ausztria pártján állt, mivel közülük sokan dolgoztak Bécsben. Egyes falvakban az 50 százalékot is elérte az iparban foglalkoztatottak aránya. Erős volt az asszimiláció (német) és nagy volt a félelem, hogy a határon való átjárás nehézségei miatt elvesztik állásukat. A középső és déli részeken élők közül többségben voltak a Magyarországot támogatók. Döntő részük mezőgazdasággal foglalkozott és a közeli nagyvárosok - Sopron, KOLNHOFE R Vince Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - Savaria Múzeum H-9701 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. Pf. : 14., Hungary tortenet@savariamuseum.hu Szombathely - biztosították megélhetésüket. A gradistyei horvátok értelmiségi rétege, akik magyar iskolákban, magyar szellemben nevelkedtek, a „germán tengerben" való elveszéstől tartottak az Ausztriához való átcsatolás esetén ( SCHLAG 1995.163-164). Horvátországgal is fennálltak bizonyos fokú kulturális és gazdasági kapcsolatok. Kevésbé ismert, hogy például a 19. század végén sokan költöztek Szlavóniába. Ott vásároltak földet és így biztosították családjuk megélhetését. 1 0 Korszakunkban a kelet-nyugati kapcsolatok sokkal fontosabb szerepet játszottak a gradistyei horvátok életében a korridor tervével felkínált észak-délieknél. IRODALOM PAP Norbert 1997 Európai Korridorok. In: PAP Norbert-Tóm József szerk.: Európa politikai földrajza. Pécs RAFFAY Ernő 1990 Trianon Titkai. Budapest SCHLAG , Gerald 2001 „Aus Trümmern geboren..." Burgenland 1918-1921. Eisenstadt VALENTIC, Mirko 1970 Gradiscanski Hrvati od XVI. stoljeca do danas. Povijesni muzej Hrvatske. Zagreb VRANJES-SOIJAN, Bozena 1992 Pitanje takozvanog Gradiscanskog koridora - hrvatsko glediste. Radovi 25. Zagreb RADIC, Stjepan 1995 Moj politicki zivotopis. In: VUKMANIC, Miroslav szerk.: Stjepan Radic, Izabrani politicki govori. Menora. Opatija ORMOS Mária 1990 Civitas Fidelissima. Győr SCHÍAG , Gerald 1995 Gradiscanski Hrvati od 1918. do 1945. godine. In.- Kampus, Ivan szerk.: Povijest i kultúra gradiscanskih Hrvata. Nakladni zavod Globus. Zagreb Vince KOLNHOFE R ANGABEN ZUR GESCHICHTE DES WEST-UNGARISCHEN (SLAWISCHEN) KORRIDORS Der Plan des west-ungarischen Korridors, welcher die beiden nach dem I. Weltkrieg entstandenen Staaten - die Tschechoslowakei, sowie das Serbisch-Kroatisch-Slowenische Königtum - hätte von Bratislava nach Varazdin verbinden sollen, soll, so das Gemeinwissen, von tschechischen Politikern ausgearbeitet worden sein. Weniger bekannt ist es, dass kroatische Studenten, die während des Weltkriegs und danach als einflussreiche Politiker kroatische Interessen vertreten wollten, die Frage bereits am Ende des letzten Jahrhunderts in Prag diskutiert haben. Gemäß des Plans sollte die Tschechoslowakei und der südslawische Staat durch den westlichen Teil Ungarns auch räumlich gesehen verbunden werden sollen, wodurch Ungarn und Österreich zweigeteilt wären. Die Komitate Mo10 Dr. Horváth Sándor néprajzkutató közlése. son und Sopron hätte die Tschechoslowakei bekommen, Die Komitate Zala und Vas hätten zum SKS-Königtum gehört. In Verbindung mit der Frage des Korridors gerieten die Burgenland Kroaten in den Mittelpunkt der europäischen Politik, denn die ethnische Begründung des Korridors war auf diese 50-70 tausend Mann starke Volksgruppe, welche in der Region sich im 16. Jahrhundert niedergelassen hat, aufgebaut. Die Kroaten waren bei der Ablehnung des Korridors einheitlich, obwohl auch mit Kroatien bestimmte kulturelle und wirtschaftliche Kontakte bestanden haben. In unserer Periode spielten Ost-West Verbindungen im Leben der Burgenland Kroaten eine viel größere Rolle, als die mit dem Plan des Korridors angebotenen Nord-Süd Verbindungen. 273
