Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Illés Péter: Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén
Paraszti sava ßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 237-256 Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén 25. kép. Almatörés vascsavaros sajtó melencéjében. Sárfimizdó. 1950. SNF. 881. (Fotó: Lehmayer Ferenc) Figure 25. Apple smashing in a jar with metál screws. Sárfimizdó. 1950. SNF. 881. (Photo-. Ferenc Lehmayer) 26. kép. Sárkemence a pince füstöskonyhájában. Szarvaskend, Király-hegy. SNA. 1047. (Rajz: Bárdosi János) Figure 26. Mud oven in the open kitchen of the wine-press house. Szarvaskend, Kiróly-hegy. SNA. 1047. (Drawing: János Bárdosi) pincével ellentétes oldalra épített szobák sarkába készítettek kis búbos kemencéket a zalai Göcsej szőlőhegyein is (TÓTH 1965. 19). A Vasi-Hegyháton, Nagytilaj szőlőhegyén egy présházpincében konyhát a régi szoba kettéválasztásával építettek, úgy, hogy a csikótűzhelyt - máshol a cserépkályhát - a szobába tették, füstjét pedig a füstöskonyhába vezették. Itt még a régi füstös kemence szintén megtalálható volt. 3 5 Ilyen tüzelés mellett a füst csak azon a lyukon tudott távozni, amin a füstös kemencéé, ha a szél visszaverte a faluban azt hihették, hogy ég a pince. Aki tehette régi, megörökölt présházpincéjébe később téglakéményt épített. A szobák berendezése szintén csak a legszükségesebb tárgyakra szorítkozott, melyek a falusi lakóházból kiöregedett, elnyűtt, de még használható régi bútorokból állt: sarokpad, ácsolt asztal, hátas székek, tálas polc, szalmával font egyszerű faágy, benne pokróccal letakart szalmával volt a szerény berendezés. Ha nagyobb munkában elfáradtak, ide lefeküdhettek, ki pokróccal, ki szűrrel vagy nagykabáttal takarózott. 3 6 Néhol gyalupad is volt, amivel a gazdák télen dolgozhattak, szerszámokat, székeket, bútorokat faraghattak. Szobát építettek külön bejárattal is, a helyiségnek minden esetben kis vasrácsos ablaka volt. A szőlőhegyek hajlékai több helyen, fejlettebb alakjukban, végeredményben lakóházas pincékké alakultak. Más délnyugat-dunántúli vidékek szőlőhegyein a lakóházas pincék felhalmozódása valódi lakótelepülések kialakulásához vezetett, például így jött létre a Balaton környéki Vonyarcvashegy, Gyenesdiás vagy Cserszegtomaj (TÓTH 1975. 87). A szőlőhegyek falvakká átalakulását persze az is elősegítette, hogy a falvak szegény sorsú lakói gyakran huzamosan többet törődtek a szőlőheggyel, mint az anyatelepülésükkel. A Vasi-Hegyháttal délről szomszédos zalai Göcsejben Dobronhegy még neve szerint is szőlőhegytelepülés, akárcsak Bazita és Szenterzsébet-hegy (TÓTH 1965. 15). A Hegyhát vidékén egy feltételezés szerint Daraboshegy alakult szőlőhegyből faluvá a XIX. század utolsó negyede tájékán (Kocsis 2006. 145-154. 152-153), ám úgy gondoljuk, hogy az itteni szőlőhegy alatt meghúzódó Daraboshegy-puszta szerveződött faluközösséggé. Tény, hogy az 1870-es népszámlálás idején még nem létezett a falu, és megelőzőleg a körmendi uradalomhoz tartozó Halogy határában fekvő Darabos-hegyi és Almakuti hegyvámos szőlőhegyek hegyközségi artikulust, földesúri rend35 SNA. 192. Dömötör Sándor: Vas megyei gyűjtés. Kézirat. 1952. 36 SNA. 1119. Király Imréné: Présházak és pincék Nagymákfán. Kézirat. 1978. 37 VaML IV. 8. Hegyközségi artikulusok. Halogy, 1806. 38 SNA. 46. Tuboly Imre: Sárfimizdó. Kézirat. 1947. 253
