Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Illés Péter: Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén

ILLÉS Péter 9. kép. Főfás prés. Sárfizmidó. 1950. SNF. 867. (Fotó: Lehmayer Ferenc) Figure 9. Wine-press with a cross beam. Sárfizmidó. 1950. SNF 867. (Photo: Ferenc Lehmayer) Ennek okát egyrészt abban látja, hogy szerinte a nagyméretű bálványos prések működtetése miatt részben födémnélküli présház a nyílt tüzelésű sarokpadkával, szikrafogóval nem analógiája a füstös konyhának, másrészt a szőlőhegyi építményekben a beltelki konyhai kemencék hiányoznak. Ugyanakkor alaprajzi szempontból míg a lakóházak helyiségei külön bejáratúak, addig a XVI11—XIX. századi présházpincék a hosszú oldali présházbejáratot követően belülről járhatóak át (KECSKÉS 1992. 167-203. 168). Tájolásuk szerint a présházak hosszanti oldalán lévő bejáratot a déli, délkeleti oldalra tették. Ez a külső ajtó rendszerint a talpgerenda melletti tönkbe eresztett facsapon forgott, melynek ajtólapja három tölgyfadeszkából állt, amit a belső oldalán faszegekkel megerősített vízszintesen futó hevederek tartottak össze. A belső bortároló kamra ajtaja még robosztusabb, erősebb szerkezetű volt, a zárszerkezete is általában eltérő. Mivel ez az ajtó őrizte a gazda számára legértékesebbet, a bort, ezért ide olyan ajtót igyekeztek beépíteni, ami nagy biztonsággal védett a pincetörők ellen. Ez volt az ősi eredetű „kölykes" fazár (AUMÜLLER 1975. 279-306), mely nagyszerű ácsmunkát a helybéli gazdák Petőmihályfa környékén még „dugaszos", „makkos", vagy „billegető" zárnak is neveztek (GAZDA 1968. 543-556. 548-549). A kölykes zár lényegében egy fatuskó, aminek a kivájt üregében elmozdítható kis fahasábok, a „kutyakölkek" vannak. Ezek rögzítették a fatuskón keresztül átvezetett, illetve az ajtót elzáró reteszt. A zárat magába foglaló reteszt az ajtó szárfájába, vagy a szárfa mellé helyezett, padlásig érő, az egyik gerendához támaszkodó oszlopfába, a „tomfá"-ba rögzítették. Mivel a kölykes fazár egész szerkezete az ajtó belső oldalán volt, ezért kívülről belőle semmi nem volt látható. A zárhoz illő kulcsot a szárfa melletti falrészen vésett lyukon keresztül, benyúlva kellett használni. A kölykes vagy makkos fazárak nem csak ezen a kistájon voltak ismertek, hanem szerte a Délnyugat-Dunántúlon, így az Őrség, illetve a zalai Göcsej szőlőhegyein csakúgy, mint a mai Dél-Burgenland szőlőhegyi présházpincéiben is. A tomfás fazár pedig Közép-Európa szerte elterjedt 244