Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - M. Kozár Mária: Lülik István néprajzi adatai a XIX. század elejéről

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 229-235 Lülik István néprajzi adatai a XIX. század elejéről „A. ... Tanítónk által szorgalmatosan intettünk, hogy mindenben okosan és becsületesen viselkeljük magunkat. Ezen kívül ottan tudós férjfiak kiadott könyveikből olvasunk, énekelünk áhítatos énekeket, és betéve Szent írás diktomait tanuljuk, számotvetünk, és az egészségünkre és életünkre szükséges regulákat is tanulunk. És mind ezen kívül nékünk Tanítónk sok nevezetes szép históriákat is beszél, melly mind eszünket napról napra jobban és jobban élesítti', és okosabbá teszi." (LÜUK 1833. 203). Lülik István tankönyvét szlovén és magyar nyelven írta, de célja nem a magyarosítás volt. A magyar nyelv ismeretével a szlovének könnyebben találtak maguknak idénymunkát, például Somogy megyében. Nemcsak azért választotta Lülik ezt a megyét, mert sok szlovén járt ide idénymunkára, hanem azért is, mert a törökök elől és az ellenreformáció idején Somogyba menekültek szlovének a történeti Vas és Zala megye területéről. (KOZAR-MUKIC 1991a,b) A nyelvismeret színvonaláról tanúskodik a párbeszédes tankönyv néhány oldala. A gyerekek arról beszélgetnek, hogy mennyi ideig, mit és hogyan tanultak az iskolában magyarul és hasznukra vált-e. Alig három hónapig tanultak magyarul Somogy vármegyéről néhány mondatot fejből, amit nem is értettek. „Szajkó" módjára tanulták a szavakat, s csak egy-kettőt tudtak használni, amikor Somogy megyében idénymunka (aratás, kaszálás, cséplés) felöl érdeklődtek. A szülőknek szlovén könyvekre sem volt pénzük, de magyar nyelvkönyvet is kellett vásárolniuk, mert a „Nemes Vármegye" kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását. Nem minden szülő küldte iskolába gyerekét, s a magyar nyelv kötelező tanulásának bevezetése még inkább visszatartotta ettől. Ha a magyar cifra szűrök viseletét megtiltották nekünk, akkor miért köteleznek minket a magyar nyelv tanulására? Bizonyára illetlen dolog más nép viseletét hordani, mielőtt megtanulnánk a nyelvüket beszélni. - vélekedik a tanulók párbeszédébe szőve Lülik István 1833-ban.

7 „E. ... hanem az nincsen jól: hogy Tanítótok titeket arra is nem tanított, miképpen kellene magyar nyelven cséplés vagy kapálás után tudakozódni. A. Ha mi egész esztendőt által oskolába jártunk volna, ugy ezt is megtanultuk volna: de mivel alig tanultunk három hónapokig magyarul, azért sokat nem is tanulhattunk. ... D. ... most már sokan gyermekeiket örömest adnák az oskolába, csak azokat a Nemes Vármegye ne kénszerítené Magyar nyelv tanulására. - És az egyik azt is mondta: „A Magyar cifra szűröket nékünk megtiltották viselni - minek parancsolják pedig nékünk a Magyar nyelvnek tanulását?" (íüuk 1833. 182, 188). TÁRSADALMI KULTÚRA Családi és rokoni kapcsolatok Közös gazdaságban éltek a fivérek és más rokonok, akik sokszor össze is vesztek. Sokat kellett dolgozniuk, mégsem volt elég élelmük. „ V. Hiszen az ki-ki előtt jól tudva vagyon: mely jó dolgok van a gazdaságnál együtt maradt testvéreknek vagy egyéb rokonyságnak, holott ők maguk közt szüntelenül pörlekednek és sok dolgok mellett még is koplalnak vagy sótlant esznek." (Lüuk 1833. 201). A tankönyv egy másik oldalán Lülik arról tudósít, hogy a legények, akiket a szülők otthon marasztalnak sokszor nem fértek meg egymással: „0.... a szülők fiaikat mind otthon tartóztatják, kik is utóbb sem öszve nem férhetnek, sem együtt el nem élhetnek, hanem egyik a másikát ellenségképpen üldözni szokták." (LÜUK 1833. 204). Az öröklési szokást egy példával illusztrálja. „Ha hat fivér az apjuk halála után maradt 2085 forintot igazságosan el akarna osztani egymás között, mennyi jutna egynek? Lülik levezeti a példa megoldását. „A. Számláld ki ez együgyű divisionak példáját: Ha hat testvérek az atyok halála után megmaradt 2085 forint pénzt magok köztt egyarányosan felosztani akarnák, mennyi jutna egynek egynek? B. Itt nékem a két felfelé álló lineák köztt megirtt summa pénzt 6ta! kell felosztani, és mondani: 6tot 2ben nem találhatok, azért hozzá veszem a nullát, és mondom: 6tot 20ban találok 3szor, melly feltalált 3mat hátul a másik lineánál írom, és 6tal így sokszorozom: 3szor 6 az 18, mellyet a 20 alá teszem, azokat 20ból levonom, és a megmaradt 2hez a 8at leteszem, és továbbá monodom: 6tot 28ban találok 4szer, mellyek 6tal sokszoroztattak, adnak 24gyet, ezek 28ból kivéve marad 4, mellyhez 5 letéve találtatik 6 a 45ben 7szer; mert 7szer 6 az 42, melly summát 45böl kivévén, marad végtére 3, mellyet ha 7 A cifra szűrök viseletét nemzetiségtől függetlenül tiltotta be Vas vármegye közgyűlése többször is (pl. 1824. október 11-én), mert a drága viselet bűnözésre ösztönözte az embereket. 233