Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - M. Kozár Mária: Lülik István néprajzi adatai a XIX. század elejéről

savaRia a Vas megyei Muzeumok Értesítője 33 (2010) 229-235 Szombathely, 2010 M. KOZÁR Mária LÜLIK ISTVÁN NÉPRAJZI ADATAI A XIX. SZÁZAD ELEJÉRŐL A Vas Megyei Levéltár őrzi az első világi murántúli író, Lülik István (?- Puconci/Battyánd 1847) evangélikus tanító kéziratos kétnyelvű - helyi szlovén nyelvjárásban és magyarul írt - tankönyvét.

1 Lülik születési helyét és idejét nem ismerjük. Egy leveléből tudjuk, hogy 1815-től tanított. Először Rajkán, majd a murántúli Puconciban (Battyánd). Itt halt meg 1847-ben. Az evangélikus iskolák számára 1820-ban németből válogatott és fordított ábécéskönyvet, melyet 1867-ig használtak. Verseléssel is próbálkozott.

2 Kéziratos kétnyelvű tankönyvét párbeszédes formában írta, párhuzamosan murántúli szlovén és magyar nyelven. A kézirat 276 oldalas, végén hat oldalon - 894 egységet tartalmazó - szlovén-magyar szótár található. A tankönyvet 1833-ban fejezhette be. Erre a 240. oldalon levő egyik matematikai feladatból következtethetünk.

3 A könyv nyolc fejezetből áll: beszéd és írás, jóságos cselekedetekre vezető beszélgetések, természettudományos és történelmi ismeretek, Magyarország és a szlovének által lakott Vas, Zala és Somogy vármegyék leírása, a „Vandalusok" és magyarok történelme, mesterségek leírása, 33 tanmese és számtan. Lülik a könyv bevezetőjében megemlíti, hogy az ötvenezres vasi szlovénség közt „a boszorkányság, babona, tsalárdság, tisztátalanság, rendetlenség és más sok... ártalmas szokások... számosan uralkodnak." Néprajzi szempontból érdekesek a gyermeknevelésre, családi-rokoni kapcsolatokra, gazdálkodásra (földművelés, állattenyésztés, szőlőtermesztés, vadászat), kismesterségekre, táplálkozásra, kereskedelemre, közlekedésre, építkezésre és lakáskultúrára vonatkozó adatai. A vasi szlovének kultúráját összehasonlítja a magyarok és németek kultúrájával. írásában reális képet nyújt a XIX. század eleji magyarországi szlovénekről. Nagy Zoltán szerint példamondatai ízelítőt adnak „a kor mesterségekről alkotott tudásáról... azokról a technológiai leírásokról, melyeket magyar nyelven e korból nem ismerhetünk". Szerszámkataszterében a következő mesterségek leírását idézi Lüliktől: szappanfőző, kovács, lakatos, szíjgyártó, szűcs, tímár, varga (cipész), kalapos, kötélverő, szabó, takács, asztalos, ács, fa- és csontesztergályos, kádár, fazekas, fésűkészítő, könyvkötő (NAGY 1992.). Ezeket a leírásokat most nem közöljük. Lülik néprajzi adatait az anyagi, szellemi és társadalmi kultúra keretében csoportosítjuk. ANYAGI KULTÚRA Gazdálkodás A XIX. század eleji jobbágy telek nagyságát és értékét egy „Betsülő-Levél" (hagyatéki leltár) adatati tükrözik (LÜUK 1833. 42-43). E szerint a porta hat egységre osztott lakóépületből, pajtából és ólakból állt (értékük 195 rajnai forint

4 volt). Lülik jegyzéket készített az állatállományról (lovak, tehenek, borjúk, sertések), a földművelés eszközeiről, terménytárolókról és gabonáról (búza, rozs, hajdina, zab, köles). Fontos eleme volt a leltárnak a szalonna és a só is. A rétet „láncban" mérték.

510 mérföldnyi fuvarért 6 rajnai forintot kellett fizetni (LÜUK 1833. 253). Az adó (porció) 19 forint 55 krajcár körül mozgott (LÜUK 1833. 243). A szolgák, szolgálólányok és katonák fizetségét is összehasonlítja. A női munkát rosszabbul fizették. A szolga évi bére 20 rajnai forint, a szolgálólányé csak 12 r. fo1 Ta velke ABC ali Solszka-Vcsenyá v-zgovárjanyi vu Plemenitom Vas Vármegyövi sztojécsim Szlovénom na vörazsirjávanye vogrszkoga jezika zgotovlena po Lülik Stevani. = A nagy ABC vagy Oskolai-oktatások beszélgetésben. A Tekintetes Nemes Vas vármegyében létező Vendusok számára magyar nyelv kiterjesztése végett készítette Lülik István. [1833] VaML Lülik István iratai. (A továbbiakban LÜLIK 1833.) 2 VaML Közgyűlési iratok 584/1831 .sz.; VaML 49. k. 5.sz. 3 „Ha valaki született Krisztus Urunk születése után az 1775-dik esztendőben, Kis Asszony havának 12-dik napján, és meghalt Szent Jakab havának 4-dik napján az 1833-dik esztendőben, hány esztendős - holnapos - és napos volt ??" 4 1 rajnai forint = 0,80 magyar forint, 60 krajcár 5 1 lánc kb. 19 méter 229