Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Kemény Katalin: Az Őrségi táj- és népkutató tábor szalafői házlapjai

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 181-227 Az Őrségi Táj-és Népkutató Tábor szalafői házlapjai Az alábbiakban a házlapok idézetein keresztül ezeket a benyomásokat, kiegészítéseket foglalom össze. A kutatókat érdekelte, mi az emberek véleménye az „egykézésről", ezt több helyen megkérdezhették. Volt ahol a körülményeket, az adott kérdésre való utalást je­gyezték le, de általában az egyke romboló, negatív ha­tására utaltak. 4 Templomszer 56. Ennél a háznál találkoztunk először az egyke felvetésével. Ahol 3 gyerek van megszólják. Alsószer 35-36. Zsoldos juliska 18 éves „a falu leg­szebb lánya" gondolkodásában már megjelenik az egy­ke romboló hatása. Papszer 90. Horváth Gyula lány Horváth Vilma 14 éves, szép lány. Ő volt az, aki azt mondta a cifra fiatal lányok közül, hogy „Gyerek nélkül nincs család". Általá­ban a többiek véleménye: „Gyerekből egy is elég." „Gyerekből egy is sok." Felsőszer 95. Kovács György bosszankodik, hogy az egykézőket nem adóztatják meg megfelelően, a több­gyerekeseket meg súlyos adóterhek sújtják. A polgárosodás előrehaladottsága, ennek szembeötlő jegyei is erősen foglalkoztatták a kutatókat, ehhez kapcso­lódva is több utalást, leírást találunk. Az első a polgári és paraszti életforma kettősségére utal, a második arra rámu­tat rá, hogy a városi minta hogyan hat a faluban élőkre. Teplomszer 53. Papp Kálmán immár fakereskedéssel foglakozik. Ez meglehetősen jó keresményt biztosít. Au­tója is van. Gazdasága igen fejlett. Életszínvonaluk ma­gas. Lányuk nem tanult ugyan magasabb iskolát, de benn volt Körmenden, ahol vendéglőben sütni, főzni ta­nult, hogy jó háziasszony legyen. Ez az egészséges gon­dolkodás egész viselkedésükön és létükön meglátszik. Polgárosodnak életszínvonalban, de amellett parasztok maradnak. Bár munka nélkül is megélhetnének, állan­dóan dolgoznak. Egyszerűségét megőrzik. Templomszer 55. A család polgárosodik, oka legin­kább a viszonylagos jólét, és az a körülmény, hogy az egyik lány már a városban lakik, és gyakran van itthon látogatóban, sőt nyáron állandóan otthon van. Kiss Sándor a Templomszeren és a Papszeren felvett több házlaphoz is kiegészítést, megjegyzést írt 5, ame­lyekben főleg az adatközlő jellemét, karakterét, egy-egy érdekes vonását mutatta be. A falu több jellegzetes alakját is megismerhetjük ezekből a leírásokból. 4 A házlapokról származó idézeteket dőlt betűvel jelöltem. 5 A kiegészített házlapokon aláírása megtalálható Templomszer 53. Zsoldos József igen érdekes öregem­ber. Rendelkezik azzal az igen ízes jó humorral, amit csak tapasztalatokban megöregedett magyar parasz­toknál talál az ember. Beszéde is ehhez alkalmazkodó, „akkurátus" és évődő. Megelégedett kedve nemigen hagyja el. Templomszer 61. Balogh József nagyon értelmes em­ber, de akivel csak politikáról lehet beszélni, nem párt­politikáról, mint ahogy az sok falusi embernél szokás, hanem a nemzet egységes létkérdéséről... Valami józan és természetes eszesség jellemzi. Látja a hibákat, de nem az újságolvasó ember szemével, hanem saját gon­dolkodásával, de mégsem archaikus a gondolkodása. Meg tudja keresni az összefüggéseket. Igen kár, hogy ilyen értelmes ember utód nélkül hal el. Erről nem szí­vesen beszél, valószínű szeretett valakit, de az nem ment hozzá, és agglegény maradt. A mellett erős érzé­ki életet élt, bár nem a kicsapongásig... Az itteni erköl­csi felfogás ezt megengedi. Pusztaszer 66. Zsoldos Kálmán igen érdekes egyéniség. Súlyos betegsége és szenvedése sok mindent kialakított benne. A családja mindig tehernek tartotta, és tartja talán még ma is. 20-30 éves korában ezt valószínűleg még job­ban éreztették vele szemben, hisz nem dolgozott semmit. Egyedül édesanyja szerette, akit ő is nagyon szeretett. Ki­felé nem fordulhatott, nem élhetett. Befelé fordult, és val­lásos, hívő emberré lett... Isten kárpótolta szenvedéseiért, mert hitet adott neki. Most ennek a hitnek a birtokában boldognak érzi magát...Mint minden ilyen sokat próbált embernek a hite, az övé is kissé szektás színezetű. A bib­liából az apokaliptikus világot látja meg leginkább, és idé­zi is. Nem látja értelmét a mai világnak... Mindenhol a je­lek, amelyek a világ végének eljövetelét megelőzik, meg­vannak- mondja. Háború, gonoszságok, stb. De isten vé­get vet ennek. Nem tévelyedik el azért a világ végének jósolgatásában... Gyönyörűséggel gondol a mennyország­ra, hol mindenki megkapja élete méltó jutalmát. Hite gyermekien tiszta és erős... Magánya elmélyedő termé­szetté tette, s ebből a magatartásból alakult ki az a gon­dolatvilág és népi költészet, amit ő csinált magbon. Ver­seit nem írta le mindeddig, csak fejben dalolgatta. A szö­veg sok helyen igen egyszerű... Meglepő, de egyben egé­szen természetes is, hogy ezeket a vallásos vereseket né­pi dallamokra... dalolgatja. Nyelve a biblia és a népdal 183

Next

/
Thumbnails
Contents