Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
NAGY Zoltán nek. Aug. 14. szerda. „Mivel a házlapok felvételét befejeztem, a Kis Sándor vezetése alatti néprajzos csoportba lettem beosztva. Kis Sándorral a Papszeren jártunk aránylag a választott tárgykörömben kevés eredménnyel. Úgy érzik; hogy a babonák, szokások lealacsonyítják a falusiakat, ezért nehezen nyilatkoznak. Aug. 15, kirándulás. Aug. 16. egész nap a születési és halotti anyakönyvet jegyzeteli. Aug. 17. szombat. Csörgőszer: 147, 150, 15, 159, 163. sz. alatt végeztem Kiss Gyulával a tárgykörömre vonatkozó megfigyeléseket. Éppen a hagyományanyagnak ez a része igen mélyen van. Úgyhogy szinte kiveszett már a közösségi tudatból....Ez a település régen felbomlott a hagyományok, szokások alól. Hangoztatják is sűrűn, hogy már nem hiszik, nem tartják, csupán elmondják." 7 7 Megkönnyebbedve jegyzi meg, hogy „Ezzel voltaképpen ezt a szert már befejeztem és fel kell venni egy újabb szert ugyanezekkel az adatokkol... azonban nem lehetséges minden háznál teljes részletességgel ugyan azon adatokat felvenni, mert: 1. Részben állandóan dologban találom őket; 2. Részben olyanok, akik már a házfelvevési lap elkészítése alatt sem mutattak semmi hajlandóságot a közlékenységre. 3. Az előrehaladott életkorra való tekintettel egyszerre csak kevés ideig lehet beszélgetni a két szer elég jelentős részével. 7 8 Aug. 24. szombat „Egész délelőtt esik. Több lyukkal bíró lábbelim nem bírja a lucskos időt. így de. az eddigi anyag rendezésére és az impresszióimnak a házlapokra való följegyzésére megy az idő. Du. Újvárosival fényképezünk. Aug. 25. vasárnap, de. folytattuk Újvárosival a fényképezést. A gratis képeket kiosztottam. Búcsúztam az ismerős családoktól. Aug. 27. hétfő. Az egész csoport kiránduláson volt a zircieknél. Aug. 27. kedd rendbe hozom a jegyzeteimet és délben utazom haza. E rövid naplórészlet, mely lényegben Takács István gyűjtési menetrendjét tartalmazza, sok tanulságot hordoz magába. írásából kiderül, hogy a házukban felkeresett szalafői lakosok nem nagyon akarnak vele szóba elegyedni. Az idő hajtja, hiszen két szernyi házat végig kell látogatnia, a néphitkutatáshoz pedig - tudnia kellett, hogy elegendő idő és bizalom kell. Rá kellett jönnie, hogy a paraszti gazdaságban nyáron aratás után is dologidő van, ilyenkor nem szívesen állnak le senkivel sem „beszélgetni." Az otthon maradottak pedig túlontúl öregek voltak már vagy e témával kapcsolatban közömbösek, sőt olykor - a házlapokra írt megjegyzések szerint - ellenségesek voltak. Miden bizonnyal felvetődött benne a tapasztalt gyűjtők előtt ismert kérdés: miért is akarja az ismeretlen, városi ember válaszaikat lejegyezni, hol akarja azokat felhasználni? Takács István azonban küzd, eredményt szeretne elérni, ezért sok helyen ismételten megfordul, hátha sikerrel jár. Eközben több mint 4 tekercs filmet is készít, amelynek egy részét - beígért pozitív kópiák ajándékozása formájában - adatközlői megnyerésére szeretné felhasználni. Az augusztus 15-23-a közötti 8 napon keresztül témáját gyűjtve 46 házban járt, a szalafői családok 1/4-ét meglátogatva, ami kiemelkedő teljesítményt jelent. 7 9 Gyűjtőnaplójából a köles vetésének rítusáról gyűjtött adatait számba véve tapasztaltuk, hogy az egykor igen gazdag rituáléból gyűjtése nyomán csupán töredékek kerültek elő. 8 0 Igaz e megállapítás Moór Elemér A földműveléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton címmel megírt cikkét ismerve, (MOÓR 1932. 159) 78 Aug. 20. kedd. 74, 78, 75, 71/a, 76, 92 sz. házaknál járt. Aug. 21. szerda. 161, 162, 163, 159, 173, 157, 81. sz. házaknál gyűjt. Aug. 22. csütörtök. 77, 93, 89. házaknál járt. Aug. 23. péntek 77, 91, 90, 89, 86, 161, 66, 67, 68, sz. házaknál gyűjt. 79 Pável Ágoston - az 1940 augusztusi szalafői gyűjtés idején fennmaradt jegyzetei, megmaradt felvételei alapján ítélve - legalább 58 szalafői háznál járt a három hét alatt, ami az ismert 168 ház 34%-a, valamivel több, mint egyharmada. Róla írta Bödei János saját teljesítményét méltatva Kádár Lászlónak [EA. 7813.] „Tehát csak hét napot tudtam dolgozni. Azt hiszem tudjátok, hogy abban a pár napban nem volt nékem semmilyen pihenőm, hanem dolgoztam furton-furt. Még este vacsora után is. Össze is szedtem rengeteg anyagot. Én nem értem rá arra, hogy munkanaplót vezessek, hanem minden percemet a gyűjtésre használtam föl. Mégis hallottam olyan hangokat, hogy nem teljes a munkám. Merem állítani, hogy annyit csak Pável dolgozott és senki más." 80 Szalafőn általában úgy vélik, hogy az asszonyok is vethetik a kölest, a férfiak pedig csak szántsanak. Általában tilos kedden és pénteken bármilyen munkába belekezdeni. Mikor az első magot elvetik „Uram Jézus segíts meg, vagy Én Uram én Istenem segíts meg! - fohászkodnak. Ha elvetették a magot, akkor „Égnek földnek Ura, gondviselője, őrző szemed fényét függeszd a mezőkre" fohásszal fejezik be a munkát. Másnak nem szabad adni a vetőmagból, míg a vetést be nem fejezik. „Mikor megkezdik a vetést, a cigányasszonynak nem lehet semmit sem adni. Vetés napján nem szoktak a háztul kiadni semmit, mert elviszi a szerencsét a vetéstől." Férfiaknak nem szabad fehérnépekkel hálni, mert a termés mocskos lesz. Jól meg kell a vetőnek mosakodni, meg is kell borotválkozni, mert másképp piszkos lesz a termés. Vetéskor kölest vittek a gazdának, hogy olyan sűrű legyen, mint a köles, vetőruhának külön lenből erre a célra készített vásznat használtak, amelynek átlós irányba való nyakba akasztása után jobb kézzel nyúltak bele, és minden második lépésre szórták a magot egy marékkal. A vetőruha sarkába pénzt tettek, és amikor az első koldus jött a házhoz, annak odaadták. A kölest cserépfazékból vetik. Köles vetésekor leengedik a nadrágot. Hallotta, hogy a kölesföldet meztelenül körül szokták futni, de Szalafőn ezt nem tették, inkább más faluban. A köles körül meztelenül kell május 10-e körül az asszonynépet körülzavarni. Hallotta azt is, hogy a kölest szótlanul szokták vetni. Mikor kölest vetnek, akkor 3 szemet a szájba tesz a vető, hogy ne tudjon beszélni, mert ha beszél, akkor megeszik a termést a madarak. Köles vetés alatt a köles vetőnek 3 szem köles mag van a szájában, így a madarak nem eszik meg a termést. Bata Gyuláné úgy 7-8 éve a Felsőszeren a köles vetése után háromszor felrántotta a szoknyáját. 162
