Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Lajos: Az őrvidéki rétektől a vietnami őserdőkig. Emlékezés Jeanplong Józsefre (1919-2006) és munkásságára
sava R ia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 7-27 Az őrvidéki rétektől a vietnami őserdőkig. Emlékezés Jeanplong Józsefre (1919-2006) és munkásságára alapozott nemes hagyományait követve fejti ki ezirányú tevékenységét. Igyekezete rendkívül szerencsésen találkozik Horváth Ernőével, a természettudományi muzeológia szombathelyi végvárában küzdő, sokoldalú személyiségéével, aki az említett értékeket különösen a szívén viseli. Találkozásukat így látja Pákay: „Végülköszönöm a küldött munkákat, amelyekből látom milyen értékes munka folyik ott, amely elsősorban kolléga úr érdeme. Látom, hogy segítséget kapott Jeanplong kollégában, aki vérbeli florista." 2 4 A neves elődök nyomdokain haladva tehát Horváth Ernővel, Vasmegye ritka és védelmet érdemlő növényei címmel mutatják be a megye botanikai értékeit [30], Az ismeretterjesztő olvasmányossággal megírt, jelentős irodalmi anyagra (44 közlemény, 2 5 szóbeli és írásbeli közlések, 2 6 herbáriumi adatok, összesen 241 utalás) támaszkodó, saját megfigyelésekkel kiegészített, 25 oldalas tanulmány „a vasi táj értékeire, ritka, veszélyben lévő növényeire kívánja felhívni a figyelmet." A munka a florisztika és a természetvédelem területén Vas megyében egyik legfontosabb forrásmunkának számító, de országos viszonylatban is figyelemre méltó összeállítás (8. ábra). Bemutatja a megye növényföldrajzi térképét, majd i) az egyes tájakat képzeletben végigjárva azok növényérdekességeit, illetve ritkaságait (több növény és élőhely fényképével), ii) a ritka növényeik, jellegzetes növénytársulásaik és tájképi szépségeik révén védelemre számot tartó, illetve arra javasolt területeket, iii) rendszertani sorrendben pedig Vas megye ritka és védelemre szoruló növényeit, továbbá a nem ritka, de a megye növényvilágának jellegzetes színfoltjait képviselő fajokat (12 haraszt, 4 nyitvatermő, 74 kétszikű és 256 egyszikű zárvatermő növény). „Évről évre fogy a Hegyhát, s Kőszeg környékének ciklámenje, a Rába-sík kockáslilioma, tárnicsa, a Sághegy környékének árvalányhaja stb. ... /I ritka vadvirág a természetben gyönyörködteti a szemet, leszakítása fájdalmas veszteség, mert a művelésbe vett egyre nagyobb területek miatt amúgy is fogy az ősi táj, a maga jelleg24 Részlet Pákay Arnold Horváth Ernőhöz írott leveléből; kelt: Budapest, 1964. november 21-én (közli: BALOGH - KOVÁCS 2002). 25 Freh Alfonz (1832-1918) és Piers Vilmos (1838-1920) közleményei kimaradtak a feldolgozásból. 26 A szóbeli és írásbeli közlések forrásai: Jávorka Sándor (1883-1961), Papp József (1900-1985), Károlyi Árpád (1907-1972), Koltay Albert (1926-2005), Kovács Margit (1930), Pócs Tamás (1933), Erdőgazdaság (Kondorfa), Böröndi L. adatait Jávorka ismertette, Molnár Nándor (Károlyi Árpáddal). 27 A védendő területekre vonatkozóan Pócs Tamás néhány javaslatát is megköszönik. zetes élővilágával. Ha a ma még meglevő kis foltokra sem vigyázunk a jó gazda gondosságával, akkor az utókor méltán marasztalhat el bennünket amiatt, hogy a ránk bízott értékekkel nem jól sáfárkodtunk, s megfosztottuk őket az ősi természet nyújtotta szépségek élvezetétől" - írják bevezetőjükben. Az összeállítás hangsúlyozandó érdeme, hogy jóval a tájvédelmi körzetek létrehozása előtt 26 terület védelemére tett ajánlásai hosszú távon befolyásolják a vasi természetvédelem ügyét, hiszen ezen élőhelyek java része a későbbiekben kialakított tájvédelmi körzetek legértékesebb területeiként szerepelnek. Ilyenek például: Kőszeg: Stájerházak; Velem: Péterics-hegy, Szent Vid; Bozsok: Felsőrét; Cák: Gesztenyés; Szentgotthárd: Zsidai-völgy; Vendvidék (Felsőszölnök, Szakonyfalu, Farkasfa: Fekete-tó); Szalafő; Szőce: patakvölgy; Vasvár: Szentkút; Ikervár: Sótonyi-rét; Sághegy; Nárai: Zsidu-rét stb. (BALOGH 1997, KOVÁCS 1997, VÍG 1999). 2 7 Érdekes a már említett, mediterrán őshonosságú törékeny füzérzabon (Gaudinia fragilis) kívül [20] további két, Vas megyében jellegzetes jövevénynövény szerepeltetése. Egyik az Impatiens glandulifera, amelyet - miként fentebb már említettük - először Jeanplong József jelzett hazánk mai területéről [1], s már az 1960-as évek elején is tömegesen fordult elő a Gyöngyös patak partjai mentén Kőszegtől Szombathelyig. A Kőszeg környékéről jelzett északamerikai származású gyepűtök (Sicyos angulatus) azonban valószínűleg téves adaton alapuló közlés, és minden bi7. ábra. A Vas megyei Jeliben, az 1950-es években (fénykép: Horváth Ernő) Abbildung 7. In den 1950em in Jeli, im Komitat Vas (Foto.- Ernő Horváth) 15
