Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Pap Ildikó: Koporsós temetkezések Szombathely-Kisfaludy Sándor utca kora árpád-kori temetőjében
PAP Ildikó Katalin ÖSSZEFOGLALÁS A Kisfaludy Sándor utca keleti végén elterülő XI. századi soros temető temetkezési szokásai hasonlóak a korszak más temetőiben megfigyeltekhez. A sírmező egy domb déli, délkeleti oldalán nyúlik el, az eltemetetteket nyugat-keleti irányban, lekerekített sarkú téglalap, ritkábban trapéz vagy ovális formájú sírgödörben, háton fekvő, nyújtott helyzetben, gyakran viseleti, használati tárgyaikkal együtt helyezték végső nyugalomra. A szerencsés megfigyeléseknek köszönhetően az is bizonyossá vált, hogy ebben a temetőben a koporsós temetkezés teljesen általános volt, és az itt elhantoltakat kortól, nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül koporsóban helyezték végső nyugalomra. A koporsón belül 28. kép. Deszkaládában eltemetett férfi váz kibontva. Kisfaludy Sándor u. 70. telek 144. sír. Figure 28. Male skeleton buried in a plank coffin at the Estate at 70. Sándor Kisfaludy Street, tomb 144. a halott fejét szinte minden esetben feltámasztották. Az eltemetettek testhelyzetének vizsgálata megerősítette azt a megállapítást, hogy a csontok eltemetés utáni elmozdulása koporsós temetkezésre utal. Elkülönítettünk rönk- és deszkakoporsókat, feltételezhető egy temetkezés céljára használt vályúláda, valamint a deszkaládákon belül megkülönböztethető volt lapos tetős láb felé szűkülő formájú, trapéz átmetszetű és nyeregtetős koporsóforma. Ezek vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a különböző koporsótípusok és az eltemetettek neme és társadalmi helyzete között nincs összefüggés. A meghatározható koporsóformákat temetőtérképre vetítve az is kiderült, hogy a különböző koporsótípusok használata a temetőn belül területileg sem különül el. A koporsótípusok között időrendi különbséget nem tudtunk megfigyelni, valamennyi dokumentált koporsóformába egy időben temetkeztek 8 4. A legtöbb koporsót vasszeg nélkül, csapolással, kötözéssel, ragasztással és faszegekkel állították össze. A koporsók egy része biztosan a Kárpát-medencében őshonos tölgyfajok fáiból készült. A vassal szegeit koporsók vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a rönkkoporsóknál esetenként a két rönkfelet, a deszkakoporsóknál az oldalat és aljat illetve a tetőt erősítették össze vasszeggel. A vasszeg használata nem köthető koporsótípushoz és egy láda összeállításához esetenként különböző típusú szegeket használtak. A koporsós temetkezés sem a honfoglaló magyarság, sem a Kárpát-medencében a későavar és Karoling korban élt népesség körében nem volt ismeretlen, a honfoglalás és államalapítás korában széles körben való elterjedtsége mellett azonban még viszonylag kevés adat szól. Remélhetőleg minél több kora Árpád-kori temetőben sikerül koporsókat megfigyelni és idővel bizonyossá válik, hogy a koporsós temetkezés szokása a templom körüli temetők létesítése előtt, a soros temetőkben is általános volt. 84 Sopronkőhida IX. századi temetőjének értékelése során ugyanerre jutott Török Gyula (TÖRÖK 1973. 34). 114
