Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

Vasvárott tárt fel kohókat. GÖMÖRI János Tömördön (1978) és Ólmodon (1985) végzett ásatásainak köszönhetően vannak e területről információink. Ólmodon faszerkezetes épület nyomai is előkerültek. Az utóbbi évtizedekben azonban e témakörben (vasfeldolgozás vizsgálata) megszűnt a kutatás korábbi aktivitása. Kivételt képez az e sorok írója által megtalált, régésztechnikus hallgatók segítségével felmért és megszondázott (2005-2006), a megye első vasbányája Narda határában (36.3. ábra).

127 A megye középkor-kutatásának eredményei - a templom- és rendház kutatás kivételével - elmaradtak a lehetőségektől és a szomszéd megyékhez (Győr-Moson-Sopron, Zala, Veszprém) képest. Ennek egyik oka nyilván a trianoni megcsonkítás, a másik a „vasfüggöny" mellettiségből fakad, a harmadik pedig a középkoros régész státusának igen késői létrehozása. Az 1974-ben a múzeumba kerülő P. HAJMÁSI Erika volt az első középkor főszakos régész,

128 aki kialakította és elkülönítette a Középkori gyűjteményt, amelyet az 1954-es leltározási kampányt követően 1962-ben a Történeti Osztály állományában tartottak nyilván. A második ilyen képzettségű, egyúttal az első népvándorlás koros BAKAY Kornél, aki 1978 óta dolgozott a megyében. A harmadik középkoros, egyúttal a második népvándorlás kor főszakos régész 1983 tavaszától Kiss Gábor. A negyedik középkoros az 1987-2002 között itt tevékenykedő DÉNES József, az ötödik a megye tudománytörténetében 2001-től PAP Ildikó Katalin, végezetül 2006-2007 között SKRIBA Péter. A középkor vonatkozásában is igen reményt keltőén indult a kutatás, hiszen a 13. században alapított jáki bencés apátsági templom építészeti-műemléki vizsgálata - központi finanszírozással - már a 19. század utolsó éveiben megindult. Az 1906-ban renovált templom faragott köveinek egy része már a 20. század elején, majd SZAKÁL Ernő restaurátor munkáját követően a Savaria Múzeum Lapidariumába kerültek beépítésre, melyeket az 1978-ban megkezdett felújításkor kiemeltek. Ma ezek és az újabban előkerültek is a jáki apáti házban megrendezett kiállításon láthatók, illetve raktárban várják további sorsukat. A híres nyugati kapu eredeti szobrai 1997-től a Savaria Múzeumban tanulmányozhatók.

129 Az utóbbi években VALTER Ilona és P. HAJMÁSI Erika tevékenykedése eredményeként az apátság monostorának kiterjedését is sikerült meghatározni, amelynek teljes feltárása - a központi támogatás ellenére - még nem zárult le. Ugyanitt előkerültek a honfoglalás kor(?), illetve a monostor építését megelőző időszak temetkezései is. A megye középkori templomainak és rendházainak (Celldömölk, Csempeszkopács, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Velemér) többségét a második világháborút követően elsősorban és önállóan az OMF és jogutóda az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai kutatták. Ebbe a tevékenységbe az 1970-es évek második felében kapcsolódott be P. HAJMÁSI Erika, aki Alsóújlak, Alsóság, Bozsok, Döröske, Mesteri, Narda (36.1-2. ábra), Pápóc (35.1-2. ábra), Rum, Szőce, Vasalja, Vasszentmihály, Vasszilvágyi templomainak (VALTER 2004) kutatásait vezette, megszondázta (2001) a pornói bencés apátságot, valamint éveken át a szombathelyi Ferences kolostor műemléki munkálatait felügyelte. A templomokkal párhuzamosan - néhány esetben sor került a templom körüli temetők ásatására is. Ilyen pl. a durván eldózerolt (1990) Csepreg-szentkirályi (SOSZTARITS Ottó ásatása), valamint a jáki templom tudományos tervásatása (P. HAJMÁSI Erika és VALTER Ilona irányításával) (35.5. ábra). Mesteri-lntaháza templom körüli temetője 2001-2006. évi feltárása a BD(T)F régésztechnikus képzése tanásatásaként kb. 500 sírt (35.6. ábra) eredményezett. E témakörben új, érdekes és fontos adat Duka temploma és temetője kerítő árkának (2002: PAP Ildikó Katalin) megtalálása. A hazai várkutatások trendjének megfelelően a második világháborút követően megyénkben is elsőként a kővárak kutatása indult meg. Ez konkrétan a kőszegi, majd a sárvári vár kulturális centrummá alakítását megelőző műemléki célú ásatásokat jelenti. Mára mindkét vár meglehetősen lepusztult és kritikus állapotban van, de legalább a sárvári külső védműveinek helyreállítása megtörtént (2006). A szombathelyi - csak a Romkertben látható kora- és késő középkor - újkori kő, majd tégla vár vizsgálata TÓTH Endre és P. HAJMÁSI Erika nevéhez kapcsolható. A kőszegi Felsővárat (Óház) BAKAY Kornél 127 Feldolgozását lásd a Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 31(1), 2007 (2008) kötetében ISZTIN Gyula és e sorok szerzőjének tollából. Módszertani előzményként meg kell említeni BENDA László ősbányászati és kohászati gyűjteményét. Lásd erről MISKE igazolását (Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 77/1929.). 128 Megjegyzem, jelen sorok írójának mellékszakja is a középkor volt az egyetemen. 129 Az elképzelés az volt, hogy az ezredfordulóig maradnak itt, de ma is dísztermünk egy részét foglalják el. Lásd az 1997. évi munkajelentést (Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Irattár, 9-9/98.).