Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
SZABÓ Gizella: A MÚZEUMI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE 1949-TŐL NAPJAINKIG
a Patikamúzeumban, Szombathelyen a Smidt Múzeumban, Szentgotthárdon a Pável Ágoston Múzeumban, és Vasváron a Helytörténeti Múzeumban. A rendszerváltás után az egyházi épületek visszakerültek az egyház tulajdonába, így a Forradalmi Múzeum a központi épületbe költözött, legújabb kori történeti gyűjteménye a Történeti Osztály részét képezi. Az általuk gyarapított könyvek a központi könyvtárba kerültek. A volt Forradalmi Múzeum könyvanyagának gyűjtőkörbe nem tartozó - gombás, penészes, restaurálással helyre nem hozható - duplumait, triplumait kiselejteztük és antikváriumban értékesítettük. Az így befolyt összeget az állomány gyarapítására fordítottuk. A Szombathelyi Képtár megnyitásakor (1986) szervezetileg hozzánk tartozott. Az addig általunk gyűjtött művészettörténeti témájú könyvek átkerültek a Képtár könyvtárába. A Képtár 1996-ban kivált ugyan a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságából, de már megnyitása óta saját könyvtárt működtet. Könyvtárunk több forrásból gyarapszik. Egyik a vásárlás, másik a csere, harmadik az ajándékozás. Az egyházi gyűjtemények tragikus sorsra jutottak az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején. Máig tisztázatlan körülmények között került elő 1986-ban a ferences, domonkos és premontrei rend könyvtárába tartozó 16-18. századi - zömmel latin nyelvű - könyvek szétszóródott darabjai közül 206 kötet az egyik pincéből. A könyveket HORVÁTH Ernő megbízott múzeumigazgató találta meg, és az őt követő GRÁFIK Imre igazgatóvá történő kinevezése után történt meg a gyűjtemény feldolgozása. A könyveket előkerülésükkor azonnal bejelentettük az Országos Széchenyi Könyvtárnak. A szakszerűtlen tárolás következtében a könyvek szakadt, piszkos, erősen megrongálódott állapotban kerültek elő. A kutatók a könyvtár anyagát nemcsak a múzeumi kiállítások háttérmunkáihoz és a tudományos kutatómunkához használják, de szerepel a könyv mint kiállított tárgy is. 1996-ban a millecentenáris kiállításunk keretében „Szemelvények a Savaria Múzeum Könyvtárának egyházi eredetű könyveiből" címmel bemutattuk a birtokunkba került könyvek keresztmetszetét tükröző köteteket. A latin nyelvű könyvek sokszor barokkosán túldíszített címét PAKSY Ágnes fordította magyarra. A gyűjtemény gazdag anyagát 8 csoportra osztva mutattuk be. Először a bibliákra hívtuk föl a figyelmet. A kiállított tárgyak között 1692-es Luther-Biblia éppúgy található, mint 16-17. századi német és francia fordítások, zsoltárkiadás és magyarázat, valamint 18-19. századi zsidó imádságoskönyv. Az egyházi klasszikusok sorát Augustinus „Vallomásai" vezették be. (Szent Ágoston a közékor legolvasottabb szerzője volt.) Aquinói Tamás „Summá"-ját 1690-es kiadásban láthattuk, az 1530-as „Ágostai Hitvallás"-1 1598-as újranyomásban. A16-17. századi hitvitákba tekinthettünk bele Luther ellenfelének, Ecknek, valamint Bellarmin jezsuita bíborosnak műveiből, a középkori filozófus, Arisztotelész magyarázatainak kíséretében. A „Démonok ostora" ördögűző és szintén igen elterjedt munka 1611-es, velencei kiadását állítottuk ki. A természettudományi részben biológiai, orvosi, földrajzi, matematikai és kozmográfiai művek foglaltak helyet. így „Aldrovandus Ulysses bolognai patrícius könyve „A négylábú patás állatokról". Bolognában kiadva 1639-ben. A társadalomtudományi művek között általános és helyi (szombathelyi, kőszegi) érdekeltségű könyvek voltak megtekinthetők. Többek között egy gyönyörűséges kézirat, az 1561-es „Kőszegi Hegykönyv." A jogi gyűjteményből kiemeltük a reformációra adott katolikus válasznak, a „Tridenti Zsinat törvényeinek és határozatainak gyűjteményét" 1566-os velencei kiadásban. Értékes darabja volt bemutatónknak CALEPINUS 1681-es lyoni latin szótára, Melhior Weinrich „Poétikai kincsestára" (Frankfurt, 1652), valamint az „Út a Parnasszusra" 1747-es nagyszombati jezsuita kiadása. A befejező, szépirodalmi részben TACITUS, CICERO, CERVANTES műveinek XVII - XVIII. századi kiadásai szerepeltek, Vörösmarty „Marót bánjának" 1838-as megjelentetésével. (A fenti gyűjteményt azóta visszaadtuk jogos tulajdonosának.) A könyvtár anyagából bibliográfia készült az egyes kiállításokhoz, évfordulókhoz kapcsolódva, például: annotált bibliográfia a Vasi Múzeumfalu fennállásának 25 éves évfordulójára (1998), és a BÁRDOSI János tudományos munkásságát feltáró bibliográfia. A Képtár átadása előtt minden időszaki kiállításhoz ajánló bibliográfia készült. A „Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője" c. évkönyvünkben megjelent cikkek bibliográfiáját KERESZTES Lászlónéval állítottuk össze. A bibliográfiát név és helységnévmutató egészíti ki. SZILÁGYI István szombathelyi főépítész halála után összeállítottam publikációinak bibliográfiáját. Saját állományunkon kívül - a kutatómunkához, kiállítások megrendezéséhez - gyakran támaszkodunk a Berzsenyi Dániel Könyvtár, a Vas Megyei Levéltár, a volt Berzsenyi Dániel Főiskola és az Egyházmegyei Könyvtár anyagára is. Nem szóltam még az állománygyarapítás harmadik lehetőségéről, az ajándékozásról vagy adományozásról. Jelentős különgyűjteményünk a GAÁL-gyűjtemény. GAÁL Károly
