Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

SZABÓ Gizella: A MÚZEUMI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE 1949-TŐL NAPJAINKIG

A Vasvármegyei Kultur-Egyesület Könyvtárának /utóbb: Vasvármegyei Múzeum Könyvtára/ 100 éves múltjából 45 esztendő egybeesik Szombathely város 100 éves közkönyvtárának történetével. A képviselőtestület 1900. április 20-án tartott rendkívüli közgyűlése a város közkönyvtárát a Kultur-Egyesület kezelésébe adta át, az az egyesület első működő intézménye lett, s egészen 1946-ig együtt szolgálta a múzeum tudományos törekvéseit és a város közkönyvtári igényeit. Ez a közös előtörténet részletes feldolgozást nyert már SIMONNE PÁVEL Judit és KUNTÁR Lajos vonatkozó közleményeiben. A muzeológusok és könyvtárosok pedig ma is nagyra becsülik a nagy előd, PÁVEL Ágoston rendkívül sokoldalú és a szaktudományokban is jelentős munkásságát. 1924 novemberében veszi át PÁVEL a könyvtár vezetését HORVÁTH T. Antaltól. (S. PÁVEL 1964: 308). PÁVEL koncepciója következetesen a múzeum és a könyvtár egységét jelentette, figyelme a könyvtári szolgáltatás mellett kiterjedt a múzeum belső, kutatói-szakmai igényeire is. így jutott el az önálló szakmai kiadványok megjelentetésének gondolatához, megteremtve ezzel - a rendszeres kiadványcsere révén - a szakkönyvtár önálló gyarapításának feltételeit. A cserekapcsolatok nagy mennyiségű szakkönyvet és folyóiratot hoztak a múzeumnak. A húszas évek derekán megjelentek a múzeumi szakcikkeket tartalmazó évkönyvek. 1929-ben az Acta Sabariensia sorozat, 1932-ben az Annales Sabarienses: Folia Musealia GAYER Gyula szerkesztésében, majd 1933-ban a Pável szerkesztette Vasi Szemle. 1945 után a múzeumban csak azokat a könyveket hagyták meg, amelyek az egyes szakterületek tudományos feldolgozó munkáihoz kézikönyvtárként alapvetően szükségesek. Az újonnan létrejött Savaria Múzeum a leghagyományosabb gyűjteményekkel, s az általuk képviselt tudományszakok újjáéledő művelésével kezdte meg tevékenységét. Könyvtári igényeit elsősorban a régészet, a néprajz és a helytörténet témaköre szabta meg. Hamarosan a természettudományos muzeológia is bekapcsolódott az aktív múzeumi feldolgozások sorába. A gyűjtemények gyarapodásával a kutatói létszám is emelkedett, s a feldolgozandó témák bővülése tovább fokozta a szakmai könyvtár korszerűsítésének szükségességét. A szombathelyi múzeum és szakkönyvtárának élete az 1962-ben bekövetkezett tanácsi kezelésbevétellel új korszakába lépett. Az anyagi támogatás ugyanis ekkor került megközelítően szinkronba a személyi és dologi fejlesztés, tehát a könyvtárellátás igényeivel. PÁVEL Ágoston korai felismerése és kezdeményezése - az állománygyarapítás elsődleges forrását jelentő saját kiadvány megteremtésével - 1963-ban követőkre talált az utódokban. Megjelent a Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője című múzeumi kiadvány első kötete, helyet adva a múzeumban művelt valamennyi tudományág szakmai eredményeinek. Ettől számíthatjuk a közelmúlt szisztematikus múzeumi könyvtárépítésének beindulását is. A Vas megyei múzeumi szervezet központi intézménye, a Savaria Múzeum az 1970-es évek elejére vált egy megközelítően optimális múzeumi hálózat irányítójává. Szakmai osztályai 1973-ban önállósodtak. Könyvtára is ezekre az évekre nyerte el ötprofilú formáját. A természettudomány, régészet, néprajz és helytörténet mellett megerősödött a képző- és iparművészet történetét összefogó művészeti muzeológia is. A könyvtár gyarapítása tehát e tudományszakok hazai és elérhető külföldi kiadványainak beszerzését célozta a vásárlás és a lényegesen kibővülő kiadványcsere eszközeivel. Az évkönyv mellett 1973-tól megindult a Vas megyei Múzeumok Katalógusai című kiadványsorozat, elsősorban a művészeti muzeológiai szakirodalom bővítését szolgálva. A múzeum szakkönyvtárának gyarapodását lényegében két forrás táplálja. Az intézmény költségvetésében a lehetőségekhez mérten évről évre növekedve rendszeres összeg biztosítja a közvetlen vásárlások bonyolítását. Ezen kívül az egyes tudományszakok hazai központi folyóiratait és azokat a külföldi folyóiratokat, melyeket csere útján nem lehet beszerezni, ugyancsak vásárlással biztosítjuk. Természetesen ezek a lehetőségek megközelítően sem biztosítják a múzeumi tudományágak korszerű műveléséhez szükséges szakkönyvtár fejlődésének igényeit. Ugyanakkor meghatározóvá vált a kiadványainkkal bonyolítható hazai és nemzetközi könyvcsere. A szakmai osztályok önállósodásával, a specializált kutatói létszám bővülésével ez a csereforrás az egész világra kiterjedően igen differenciált és széleskörű lett. Múzeumunk könyvtára jelenleg 350 külföldi és hazai intézménnyel - múzeum, könyvtár, levéltár, egyetem stb. folytat rendszeres kiadványcserét. Az épület fennállásának 50. évében (1958) az intézményben 8000 kötet könyvtári egység volt (HORVÁTH 1958: 126). A múzeum szakkönyvtára az elmúlt évek intenzív fejlesztésének eredményeképpen ma 63 468 könyvtári egységet tartalmaz. A legújabb kor és a munkásmozgalom-történet kutatóhelye a Savaria Múzeumból 1963-ban kivált Forradalmi Múzeum lett. A Képzőművészeti Osztály, a Szombathelyi