Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

CSÁK Zsófia: A TÖRTÉNETI/HELYTÖRTÉNETI OSZTÁLY TÖRTÉNETE

vármegyei műtörténeti kiállításon is szerepeltek. E tárgycsoportba sorolhatjuk az ESTERHÁZY Miklós herceg ajándékaként bekerült ón kancsót (1679 évszámmal) illetve egy 18. századi ón, réz kannát. Az osztály kályhacsempe gyűjteménye (reneszánsz kori és 18-19. századra datálható) SZÉCHENYI Rezső gróf 1925-ben tett nemes adományozásának köszönhető. A Helytörténeti Osztály első évei a jó értelemben vett mindent gyűjtés jegyében teltek. Ennek az indításnak köszönhető gyűjteményének máig jellemző sokszínűsége, gazdagsága. A helytörténeti gyűjteményi profil kialakítását 1961-től, majd 1963-tól a gyűjtést, rendezést, leltározást, tudományos feldolgozást és kiállítások rendezését egy személyben B. DORNER Mária végezte. Kezdetben mint gyűjteménykezelő, 1977-től mint a Helytörténeti Osztály csoportvezetője, majd 1977-től nyugdíjba vonulásáig osztályvezetője. A nyilvántartás elindításakor az osztály anyagát tárgyi és dokumentációs műtárgyi gyűjteményanyagra illetve segédgyűjteményre osztotta. A tárgyi anyagot három elkülönülő leltárkönyvbe (viselet, érem, egyéb vegyes tárgyi) csoportosította, a dokumentációs anyagot öt leltári egységre bontotta (hírlap, plakát, aprónyomtatvány, pozitív fényképtár illetve egyéb képemlékek és vegyes iratok, mely az okleveleket, családi iratokat, levelezéseket is magában foglalta). A segédgyűjtemény a fénykép- és negatívtárat, az adattárat illetve a helytörténeti szakkönyvtárat tartalmazta. Sajátosságából eredően külön zárt egységként lett rendezve a fényképtáron belül a közel 3. ábra. Elismerő oklevél (Szombathely, 1968) (Leltári szám: FM.81.138.1.) Figure 3. Certificate of recognition (Szombathely, 1968) (Inventory number: FM.81.

138.1.) 20 000 darabos KNEBEL-féle és FARKAS Géza fényképész 350 darabos üveglemez hagyatéka, valamint néhány, darabszámát tekintve kisebb, de fontos negatívokat tartalmazó fényképészeti emlékanyag. Az osztálynak ez a gyűjteményi és segédgyűjteményi felosztása kisebb módosításokkal napjainkig működik. A helytörténeti szakkönyvtárat később az intézményi központi könyvtárba olvasztották, s az állandósult pénzhiány miatt ma már mindenki saját otthoni könyvtárát kénytelen fejleszteni és használni. Ez a régi munkatársak esetében viszonylag jól működik, de a kezdőket nehéz helyzet elé állítja. A tárgyi anyaghoz tartozó viseleti gyűjtemény időközben befogadta az általános textilgyűjtemény fogalmába tartozó műtárgyakat is, valamint új leltárkönyvet nyitottunk a művészeti alkotások számára, mivel azok egy része (például a szobrok) a tárgyi leltárkönyvbe, más része (festmények, grafikák) a pozitív fényképtárral egy nyilvántartásban szerepeltek. A vegyes iratokat tartalmazó gyűjteményi, leltári egység nehezen kezelhető, a jövő feladata erre megoldást keresni. A leltárkönyvi nyilvántartás mellett a műtárgyakról folyamatosan fényképpel ellátott leírókarton illetve a keresést segítő mutatókarton készült. A kartonok elkészítésénél és a kordokumentumok, különösen a fényképek meghatározásánál köszönet illeti a részmunkaidőben foglalkoztatott NICZKY Elynort és SZÜTS Zoltánt. A múzeumba látogatók a Helytörténeti Osztály gyűjteményével csak az időszaki kiállítások alkalmával találkozhattak és találkozhatnak, mert a mindenkori állandó kiállítások rendezői - napjainkat is beleértve - a helytörténeti gyűjteményt koncepciójukban mellőzték. A Helytörténeti Osztály életében a fordulatot az 1989-es év hozta meg. A rendszerváltozás hajnalán Vas Megye Tanácsa az egykori EöLBEY-házat visszaadta az egyháznak. Ezzel a Forradalmi Múzeum sorsa megpecsételődött. Bezárását nem szakmai döntés, hanem épületének elvesztése okozta, mivel számára új, önálló működési helyet nem tudtak biztosítani. Minisztériumi jóváhagyással a Forradalmi Múzeumot megszüntették, teljes gyűjteményét és történész munkatársait a Savaria Múzeum Helytörténeti Osztályához csatolták. A folyamat lezárásaként létrejött, kibővült osztály a Savaria Múzeumon