Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
TÓTH Kálmán: A SZOMBATHELYI KULTÚRPALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE (1900-1910)
A KULTÚRPALOTA BERENDEZÉSE ÉS A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG ELŐKÉSZÜLETEI A kultúrpalota építését 1905 szeptemberében kezdte meg KOPFSTEINER Gyula építőmester 50 (JANZSÓ 1943: 44). 1907. szeptember 18-án a városi tanács a kultúregyesület kérésének helyt adva elrendelte a múzeumépület vízvezetékés csatornahálózatának elkészítését. A munkák elvégzésével a városi mérnöki hivatalt bízták meg. A bevezetés költségeit, 1271 korona 60 fillért, a WÄLDER Alajos által a kultúregyesületnek felajánlott, és a város által 1901-ben kölcsönkért téglakészlet ellenértékéből vonták le. 51 Az 1904 óta részben kicserélődött kultúregyesületi vezetőség és igazgatóválasztmány tevékenységét 1908-ban a kultúrpalota építésének befejezése és megnyitásának előkészítése kötötte le. Az 1908. február 28-án tartott évi rendes közgyűlésen KÁRPÁTI Kelemen titkár arról számolt be, hogy a megyei és a városi hatóság, valamint a társadalom áldozatkészsége folytán sikerült a nehézségeket legyőzni és a múzeum építésének befejezéséhez a szükséges anyagi eszközöket előteremteni. 52 A Vasvármegyei Kultur-Egyesület múzeumi gyűjteményének fenntartásához és gyarapításához biztosított évi rendes államsegély (amelyet ma költségvetési támogatásnak neveznénk) összege 1904-ig 1800 és 2200, ugyanez 1908-tól 1912-ig 2700 és 3200 korona közt mozgott. A főfelügyelőség jelentéseiből kiderül, hogy ebben az időszakban a vidéki múzeumok, könyvtárak közül - a szegedi és a debreceni után - a szombathelyi volt a legjobban támogatott intézmény (3. táblázta) (MIHALIK 1909/2: 11; 1910: 14; 1912: 7; 1913: 7). Főként a részletekben folyósított rendkívüli államsegélyek biztosították a kultúrpalota és később a kultúrházszárny felépítésének, berendezésének pénzügyi fedezetét. Mivel lehetőség volt az előlegek pénzintézeti elhelyezésére, a kultúregyesület ezekből „palotaalapot" képzett. A város és a megye évente 400-400 koronával támogatta az egyesületet, egészen 1908-ig. Az 1908. január 30-án tartott városi közgyűlésen tárgyalták a kultúregyesület kérelmét, amely 20 000 korona segély és 12 000 korona kamatmentes kölcsön megadása mellett az eddigi 400 korona évi támogatás 1000 koronára való felemelésére vonatkozott. 53 Súlyos anyagi gondokkal küzdött az egyesület ekkor, ugyanis a palotaalap az utolsó fillérig elfogyott, a megígért államsegély folyósítása pedig késlekedett. Már tető alatt volt a múzeumépület, de még sok lett volna rajta a tennivaló. Az iparosokat sem tudták kifizetni, erre azok beszűntették a munkát. Amikor társadalmi gyűjtéssel sem sikerült pénzt szerezni, a vezetőség Szombathely városához fordult segítségért. 54 A városi közgyűlésen KÁRPÁTI Kelemen ismertette az építkezés leállásának okait. Javasolta, hogy a város a kért támogatás fejében vegye saját tulajdonába a kultúrpalotát. Megjegyezte, hogy a vármegye kész örömmel fogadná el az intézményt, de a kultúregyesület vezetősége ezt a megtiszteltetést Szombathelynek szánta. 55 A városatyák rövid vita után, meghallgatva a pénzügyi és jogügyi bizottság véleményét, egyhangú határozatot hoztak. Inkább megadták a kultúregyesületnek a megemelt évi támogatást, a segélyt és a kölcsönt is, de a megtiszteltetésből nem kértek: a múzeum átvételét ez idő szerint nem találták időszerűnek. 56 A múzeumberendező és a megnyitást előkészítő bizottságokban élénk munka kezdődött. A múzeumi tárak berendezésére korábban kiírt versenypályázat, „árlejtés" eredményét 1908. február végén hozta nyilvánosságra az illetékes bizottság, amelynek BODÁNYI Ödön, CHERNÉL István, GERŐ Ferenc, MISKE Kálmán, RAUSCHER Miksa és UJVÁRY Ede voltak a tagjai. A régiségtár és a néprajzi gyűjtemény berendezésére ROSTA Sándor helybeli asztalos 10 770 koronára rúgó ajánlatát; a természetrajzi tár felszerelésére MEDERL János kőszegi asztalos 3000 koronás ajánlatát; a régiségtár lakatos munkálataira BERGMANN Adolf soproni lakatos mester ajánlatát találták a legkedvezőbbnek. 57 A tárak felszerelését 1908 augusztusában kezdték meg. A berendező bizottság munkájáról további adalékokkal szolgál CHERNÉL István naplója (HORVÁTH 1963: 74). A megnyitást előkészítő bizottság BEZERÉDJ István elnöklete alatt tevékenykedett, tagjai BODÁNYI Ödön, HERBST Géza, KÁRPÁTI Kelemen, JÁNOSSY Gábor, UJVÁRY Ede, ROHRER Ödön és RAUSCHER Miksa voltak. A bizottság 50 KOPFSTEINER Gyula (1857-1941) munkásságáról lásd SZILÁGYI (2006: 155-156). 51 Vas Megyei Levéltár Szombathely város polgármestere iratai. Közigazgatási iratok III. 111/1908. 52 A kultur-egyesület ülése. Választmányi ülés és közgyűlés. - Vasvármegye, 1908. március 1. pp. 2-3. 53 Vas Megyei Levéltár Szombathely város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 4/1908. 54 A kultúrpalota építése. - Vasvármegye, 1908. január 29. p. 2. 55 Szombathely város közgyűlése. Segítség a kultúrpalotának. - Vasvármegye, 1908. január 30. pp. 2-3. 56 Vas Megyei Levéltár Szombathely város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 4/1908. 57 A kultur-muzeum ügye. Az árlejtés eredménye. - Vasvármegye, 1908. február 27. p. 2.
