Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE

63. ábra. Tárgygyűjtés Horvátnádalján özv. BODONCZI Mihálynénál 1966. augusztus 22-én (SNF.13.363.) Figure 63. Artefact collection in Horvátnádalja at wid. Mrs Mihály BODONCZÍS home on 22 August 1966 (SNF. 13.363.) hogy sokrétű elfoglaltsága, könyvtárosi, tudományszervező, szerkesztői munkássága mellett a rendszeres terepmunkában erősen gátolta a gimnáziumi tanárkodás. A tanév alatt rendszerint arra készült, miként megy majd terepre a szünidőben. Ha a tárgyak életéről gazdag adatokat kap az ember, akkor az sem baj, ha alkalmanként a mások által felajánlott tárgyakkal gyarapítja a néprajzi gyűjteményt. Ez a leírókartonokból azonnal kiderül. Azonban sem KÁRPÁTI időszakából, sem az őt követőktől, sem a PÁVEL által fémjelzett korszakból nem rendelkezünk leírókartonokkal. Holott ezek szükségességét kihangsúlyozta a már idézett BÁTKY-féle Útmutató is. Pedig valamilyen mértékben készülhettek leírókartonok is, de - ha nem korábban, akkor - legkésőbb a PÁVEL halála utáni néhány évben, DÖMÖTÖR érkezéséig, amikor a gyűjtemény ismét árván maradt, ezek eltűntek. Amikor a KÁRPÁTI-Í váltó ERDÉLYI Irén 1919-ben átadja a stafétabotot, akkor - a korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint Erdélyi Irén a néprajzi gyűjtemény volt őre kijelenti, hogy a gyűjtemény rendben von cédulakatalógussal ellátva. Átadta az új őrnek. Megnyitható.

90 A „cédulakatalógus" akár leírókartonok gyűjteménye is lehetett. Ezt azonban PÁVEL már nem láthatta, mivel a gyűjtemény újraleltározásához nagy szüksége volt a KÁRPÁTi-val (a KÁRPÁTI nevében) gyűjtő TÓTH Sándor anyagismeretére. Tehát PÁVEL-nek a növedéki naplón kívül nem volt érdemi írott dokumentációja. Hogy PÁVEL készített-e leírókartonokat, az a gyér forrásokból nem derül ki. A második világháború alatt a néprajzi gyűjteményt is kár érte. Ez volt az az egység, amelyet a legkorábban ellenőrzött PÁVEL Ágoston: vagy talán úgy pontosabb, hogy ez volt az egyetlen gyűjtemény, amelynél végzett PÁVEL revíziót. Aztán a betegsége, majd a halála a további revíziót meggátolta. 1945. július 23-án már összesítette „a világháború következtében elveszettnek vagy elpusztultnak megállapított" anyagot. A kiállítás tárgyaiból 60, a raktári anyagból 11 darab került a listába. Ezektöbbek között - fűrészek, lőportartók, pisztolyok, csutorák, birkabárcák, ikeredények, öntözőkannák, karikásostorok, a gyűjtemény 5,28%-a. De kár érte a nem leltározott 90 SMTI. 13/1919.