Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

KÉPESLAP Leltári szám: HP.841. PICTURE POSTCARD Inventory number: HP.841. Képes levelezőlap, Szombathely, Széli Kálmán-utca, Weinstock Budapest, Főposta 270. fiók - minden jog fenntartva, 1/48. sz., postai bélyegző: 1947. Picture postcard, Szombathely, Széli Kálmán Street, Weinstock Budapest, Head Post Office branch 270 - all rights reserved, no. 1/48, franked: 1947. 00 ON IRODALOM - LITERATURE HORVÁTH, L. (1938): A föld és rabjai. - Martineum Könyvnyomda Rt., Szombathely, 71 pp. TÓTH, J. (1935): Szombathely városépítésének múltja és jövője. II. rész: a Jövő. - Vasi Szemle, 2(1-2): 52-76. A Savaria Múzeum parkja és épülete a Széli Kálmán utca felől az 1930-as években. (Minden jog fenntartva. Barasits Budapest, Kertész u. 46., postai bélyegző: olvashatatlan.) (Savaria Múzeum, HP.668.) Savaria Museum park and premises in the 1930s, seen from Széli Kálmán street (all rights reserved. Barasits Budapest, Kertész u. 46., postmark illegible, Savaria Museum, HP.668.) fftú&euvn 1947-ben került postai bélyegző arra a képeslapra, mely rendhagyó nézőpontból és napjainkra ismeretlen látványvilággal örökíti meg a szombathelyi Széli Kálmán utcát. A vasi megyeközpont egykor talán legszebb utcaképéhez illeszkedett szervesen a múzeum pompás kertje is, benne a száz esztendős Vas megyei közgyűjtemény épületével, a Kultúrpalotával. A városrészre vonatkozóan érdemes fellapozni TÓTH Jánosnak (1899-1978), Szombathely 1932 és 1948 között volt városi főmérnökének, mások mellett a Vasi Múzeumfalu egyik megálmodójának, 1935-ben megjelent városesztétikai tanulmányát (TÓTH 1935): Fájdalmas pontja Szombathely fejlődésének, hogy a pályaudvar felvételi épülete nem a Széli Kálmán-utca, hanem egy esztétikailag alárendeltebb ú. n. Szelestey-utca tengelyébe került. A Széli Kálmán-utca Szombathely egyik legvárosiasabb, egyébként pedig legdekoratívebb utcája és különösen idegenforgalmi szempontból kár, hogy a felvételi épület nem került ennek az utcának a tengelyébe. Egész más benyomást szerezne minden idegen, ha megérkezéskor a Széli Kálmán-utcát pillantaná meg legelőször. Forgalmi szempontból is indokolt a tervezett, Széli Kálmán-utca és Éhen Gyula-tér közötti áttörés, mivel a villamos forgalom is simán, derékszögű törés nélkül érné el a térről a Széli Kálmán-utcát. Ez az áttörés már azért is indokolt, mert nem jelent nagyobb anyagi terhet, hisz útjában egyetlen értékes épület sem áll. Erőteljesebb indok azonban az idegenforgolmi szempont, mivel így az idegen a téren keresztül érhetné el a Széli Kálmán-utcát. A Széli Kálmán utca nem csak a szombathelyi polgároknak, de a megyeközpont szűkebb-tágabb vidékének patriótái számára szintén emblematikus városi, városias jelenség volt. HORVÁTH Lajos kámi jegyző 1938-ban kiadott, mára elfeledett szociográfiája (HORVÁTH 1938) is ennek bizonysága: A felajzott, elégedetlen lelkek megbékélnek, megnyugodnak s ha vasárnap litánia után széjjelnéznel a falun, szőlősgazdát nem igen látsz ott. Mind a kacsák húzáskor, úgy mennek. Kezükben demizsonnal igyekeznek kifelé a hegyre a sárvári vicinális úton, mely a szőlők előtt húzódik el, vagy a Szemenye felé vezető úton. Közülük sokan már fenn ballagnak a híres kámoni dombtetőn, amely a vidék legmagasabb pontja, ahonnét esténként, tiszta időben hazám: a kivilágított Szombathely is látható, különösen az ívlámpa-soros Széli Kálmán-utca. A dombtetőről láthotó a két vár is, egyik járásunk középpontja: Vasvár, a másik szintén járási központ: Sárvár.