Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

ARANY DIADEM GOLD DIADEM Leltári szám: Ő.54.603.11. Inventory number: Ő.54.603.11. A lelet gyűjtőhelye a velemi Szent Vid hegy. Az ékszer- The discovery site of the find is Szent Vid hill in Velem, együttes a késő bronzkori urnamezős kultúra emléke, The jewellery combination is a relic of the late Bronze készítésének ideje nagyjából a Kr.e. 1300-950 körüli Age Urnfield culture, the date of its production is évszázadokra tehető. A kincs mai össztömege 82,07 estimated at around 1300-950 BC. The total mass of the gramm, a diadém 23,09 gramm. A diadém hossza kite- treasure today is 82.07 grams, that of the diadem being ritve 403 mm, legnagyobb magassága 97 mm. A préselt- 23.09 grams. The length of the diadem when extended poncolt mintás diadém pontos párhuzam nélküli in 403 mm, the greatest height is 87 mm. This diadem Európában, és Vas megye leghíresebb őskori emléke. with an embossed-chased pattern has no precise parallel in Europe, and it is the most famous ancient relic from Vas County. * IRODALOM - LITERATURE BANDI, G. (1983): Das Golddiadem von Velem. - Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 16: 81-93. MOZSOLICS, A. (1950): Der Goldfund von Velem-Szentvid. Ein Beitrag zur Metallkunst der älteren Hallstattzeit. - Praehistorica I. Basel, 44 pp. 1929-ben került elő báró MISKE Kálmán feltárásán a velemi Szent Vid hegy leglátványosabb és világhírű leletegyüttese, az aranykincs. MISKE Kálmánnak a feltárásról írott feljegyzései eltűntek, így a kincs pontos előkerülési körülményeiről nincs információnk. Csak annyit tudunk, hogy az arany viseleti tárgyak egy - a kultuszminisztérium által finanszírozott - velemi kutatáson kerültek elő. Az ásató a kutatóárkokat a Magyarországon rendezett Nemzetközi Archaeológiai Kongresszus résztvevői számára nyittatta ki. A szakemberek, akik legkorábban láthatták a kincset, 1929. szeptember 5-én jártak a hegyen. A kincs egy préselt-poncolt díszítésű arany diadémot, 4 darab spirálhuzallal keretezett, arany gömbszeletet és egy gombolyag aranyhuzalt tartalmaz. QQA leletek leírását 1950-ben Mozsoucs Amália publikálta. Ettől kezdve a nemzetközi kutatás a kincslelet tárgyait jól ffMÍ ismeri. Az aranyakat 1940-41. évi szombathelyi múzeumi gyakornokoskodása során ő leltározta be és 1943 nyarán a 13 részre összehajtogatott diadémot először restauráltatta, kihajtogattatta. 981-82-ben BANDI Gábor foglalkozott a kinccsel és újból restauráltatta azt. A diadémot egy durva vörösréz lemezre, a korongokat pedig műanyag lapokra applikáltatta. A kincs legújabb - a Nemzeti Kulturális Alap és a Savaria Múzeum által finanszírozott, ILON Gábor által kezdeményezett - helyreállítására és az anyagvizsgálatokra 2004-2006-ban került sor. Ennek eredményeként kiderült, hogy a diadémot alkotó arany fóliákat eredetileg vékony bronz lemezre rögzítették és a korongok, amiket korábban nem restauráltak, nem korongok - ahogy évtizedekig feltételezték - hanem a gömbszelet alakú ékszerek. A kincs mai össztömege 82,07 gramm, a diadém 23,09 gramm. A diadém hossza kiterítve: 403 mm, legnagyobb magassága: 97 mm. A nem teljes viselet-együttes egykori tulajdonosa a hegyen élő és onnan a környéket irányító városi elit egyik, ha nem a legelőkelőbb családja tagja, nagy valószínűséggel hölgye lehetett a késő bronzkori urnamezős kultúra idején. A préselt-poncolt mintás diadém máig párhuzam nélküli, és Vas megye leghíresebb őskori emléke. Hasonló arany gömbszeleteket viszont ismerünk pl. Várvölgy-Felsőzsidről (Zala megye), az ausztriai Rothengrub lelőhelyről és több németországi bronzkori lelőhelyről. A leletek kora Kr.e. 1300-950 körüli, MOZSOLICS Amália szerinti Ópályi-Románd horizontok B IVb-B Vlb időszaka, urnamezős kultúra. Pontosabb keltezése vitatható. on; ILON Gábor - NAGY Marcella