Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

BOSSZÚ Leltári szám: 2009.2.2. Gipsz, bronzos áthúzással. Magassága 53 cm, szélessége 24 cm. Hatszögű talapzaton álló férfi akt. Felső teste kissé hátra ívelten megfeszül. Hátrafelé lendülő jobb kezében egy kődarabot (?) tart. Komor tekintetű arcát előre hulló hosszú haja erősen takarja. REVENGE Inventory number: 2009.2.2. Gypsum, with bronze coating. Height 53 cm, width 24 cm. A naked man standing on a hexagonal base. His upper body arched slightly backwards. His right hand is swinging back holding a piece of stone (?). His sullen face is heavily covered by his long hair falling forward. IRODALOM - LITERATURE FÁBIÁN, L. & Ács, P. (2002): A szép aktualitása. Tóth István (1861-1934). - Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT), Szombathely, 106 pp. SÁRAY, GY. (1961): Tóth István (1861-f1934-1961). - Vasi Szemle, 15(1): 78-79. TÓTH, I. (1985): Tóth István (1861-1934). - Vasi Szemle, 39(1): 116-127. 20O1 20O2 20O3 2002-ban kapta ajándékba a Savaria Múzeum helytörténeti gyűjteménye TÓTH István (1861-1934) hat darab bronzos áthúzással készült gipsz szobrát, melyek az ajándékozó által örökölt győri lakásban voltak. Mivel ismert volt előtte a művész szombathelyi kötődése, ezért ajánlotta fel a Savaria Múzeumnak a műalkotásokat. A családnak eredetileg TÓTH István lánya, dr. SZILY Zoltánné, született TÓTH Margit ajándékozta a szobrokat, aki már 1977-ben több műtárgyat ajándékozott a múzeumnak is. TÓTH István 1861-ben született Szombathelyen, a Rumi utcai asztalosmester fiaként. Szülővárosában húsz évet élt, majd fiatalemberként 1881-be Bécsbe ment, hogy megkezdje szobrászattal kapcsolatos tanulmányait. Mivel hazájának művésze kívánt lenni, ezért tíz év múlva, 1891-ben Budapesten telepedett le osztrák feleségével. A magyar fővárosban negyvenhárom éven át dolgozott, egészen az 1934-ben bekövetkezett haláláig. Kezdetben a híres STRÓBL Alajos vette pártfogásába. Budapesten a HUNYADYJános szobra (1898), az EMESE álma tanulmánya (1898), a városligeti Vajdahunyad vár díszítő szobrai (1892-1896), a Parlamentbe készített belső díszítő szobrai, aztán a Polip-ölő, KOSSUTH Lajos, ERZSÉBET királynő, MUNKÁCSY Mihály, Dávid című alkotásai avatták elismert művésszé. A Bosszú című szobra (1898) az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. De nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatóak alkotásai, így Nagyváradon, Szegeden, Győrben, Kalocsán, Máriaradán, Bácstopolyán, Tótmegyeren, Zentán, Szentesen. Vas megyében a sárvári és a bögötei háborús emlékművei mellett szombathelyi szobrai ismertek. ÉHEN Gyula, Szombathely 1895-1902 között volt polgármestere kérte fel a már neves honi művészt a szombathelyi születésű HORVÁTH Boldizsár szobor (1901) elkészítésére, mely a Savaria Múzeum előtti parkban látható. Szintén a vasi megyeközpont részére készítette a város első püspökének és a székesegyház építtetőjének, SznYjános-nak a szobrát (1908). Monumentális alkotása a székesegyházzal szemben nyert elhelyezést, melynek mellékoltárán látható egy másik nevezetes műve, a savariai születésű tours-i püspök, SZENT MÁRTON ereklyéjét őrző herma (1913). Szombathelyi egyházi alkotása még a Szalézi plébánia altemplomában található, a majd két méteres NEPOMUKI SZENT JÁNOS bronzszobor (1912) gipszminta. A szobrok mellett művészetét őrzik domborművei, kisplasztikái, plakettjei, de síremlékei is. Szombathelyen STRAMBORSZKY Lajos orvosköltő síremléke látható tőle. Kedves szülővárosába gyakran járt haza szülei sírjához, utolsó kívánságának megfelelően itt is temették el.