Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

ARANYPÉNZ KlNCSLELET Leltári számok: SMÉ.92.1.1-38. 38 darab kora császárkori aranypénz. TIBERIUS (Kr.u. 14-37), CLAUDIUS (Kr.u. 41-54) és NERO (Kr.u. 54-68) császárok pénzeit egy észak-itáliai, vékonyfalú kerámiaedényben rejtették el. Lelőhelye Szombathely, Herény, Faiskola. A pénzek tömege 7,58-7,81 gramm közötti, a pénzérmék tömege összesen 212,18 gramm. IRODALOM - LITERATURE TORBÁGYI, M. (1993/94): A szombathely-herényi római aranyéremlel TREASURE TROVE OF GOLD COINS Inventory numbers: SMÉ.92.1.1-38. 38 gold coins from the early Imperial period. The coins of Emperors TIBERIUS (14-37 AD), CLAUDIUS (41-54 AD) and NERO (54-68 AD) were concealed in a thin-walled ceramic vessel from Northern Italy. Discovery site Herény Tree Nursery, Szombathely. Weight of the coins, between 7.58 and 7.81 grams, total weight of the coins, 212.18 grams. t. - Numizmatikai Közlöny, 92-93: 27-33. 1991 1992 1993 1992 augusztusában kalandos úton jutott a múzeum birtokába egy 32 pénzdarabból álló római aranykincs. A pénzek egy részét - pontosan 17 darabot - két fiatalember faültetés során találta. A megtalálók hosszan vívódtak, hogy mit tegyenek az előkerült leletekkel, végül a törvényes megoldás mellett döntöttek: beszolgáltatták azokat és előkerülési helyüket is megmutatták a múzeum szakemberei számára. Jól tették, hiszen a helyszíni vizsgálódások, a lelőhely hitelesítő ásatása és fémkeresős felderítése során további 21 darab pénzérme látott napvilágot. Évek során a területen végzett földmunka következtében a lelet darabjai ugyanis nagyobb területen szóródtak szét. Találtak még egy kisebb római edénytöredéket is, amely minden bizonnyal a kincs elrejtésére szolgálhatott. A szerencsés megtalálók a bíróság döntése alapján jelentős pénzjutalomban részesültek, így - azon túl, hogy a törvényes utat követték - jobban is jártak, mintha a feketepiacon kerestek volna gazdát az érmeknek. Az, hogy mi lehetett a pénzek elrejtésének közvetlen oka, sajnos ma már nem tisztázható teljes bizonyossággal. Rablóktól való félelem vagy háborús cselekmény egyaránt szóba jöhet. Arra azonban, hogy talán mégsem személyes oka lehetett az elrejtésnek egy további lelet alapján gondolhatunk: a herényihez hasonló korú, sajnos időközben majdnem teljes egészében elkallódott lelet utolsó két darabja került elő ugyanis a közeli Dozmatról is. Valami történhetett itt, a Borostyán út mentén a Kr. utáni hatvanas évek derekán, hogy (legalább) két helyen is aranypénzeik elrejtése mellett döntöttek egykori tulajdonosaik. A herényi pénzek rendkívüli jelentőségét az adja, hogy NERO császár uralkodása alatt az aranypénzek súlyát jelentősen csökkentették: addig egy font aranyból 40 darab pénzt, később már 46 darabot verettek. Ennek érdekében a korábban készült pénzeket bevonták és beolvasztották, majd kisebb súlyú - és immár NERO képmásával díszített pénzérméket vertek belőle. így a pénzreform előtti időszakból származó pénzek csak úgy maradhattak meg az utókor számára, ha azok elvesztek, vagy valaki elrejtette őket és a sors szeszélye folytán nem tudta ismét elővenni. Ez a helyzet a herényi és dozmati pénzekkel is egyaránt. A herényi pénzek különös jelentőségét az adja, hogy ez volt az első ilyen aranypénz lelet Pannoniában, amely az állami pénzrontás megkezdése előtti időszakból származik. SOSZTARITS Ottó