Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

CÁKI KOVÁCSMŰHELY Leltári szám: N.73.20. CÁK SMITHY Inventory number: N.73.20. A községi kovácsműhely a 19. század közepén cáki kőből épült, melyet helyenként téglával is pótoltak. Mérete az 1973. június 28-án felvett alaprajzi felmérés szerint 6-8,5-6,5 méter. A sátortetős, ollólábas, gerinc- és vendégszelemenes tetőszerkezetű, cseréppel fedett épület bejárata, ablaka, a műhely mennyezete boltozatos, a patkolószín nyitott. Az épület vakolt és fehérre meszelt. A Vasi Múzeumfalu számára BÁRDOSI János bontatta le, és még az évben felépíttette és berendezte. The smithy was built from Cák stone in the mid 19

th century, which has been replaced by brick in places. According to a survey carried out on 28 June 1973, the dimensions are 6-8.5-6.5 metres. The entrance, window and ceiling of the workshop are vaulted, the building has a tent roof structure with scissor bracing, ridge beam and purlins, covered with tiles, the shoeing shed is open. The building is rendered and whitewashed. It was demolished for the Vas County Museum Village by János BÁRDOSI, and rebuilt and equipped in the same year. IRODALOM - LITERATURE BÁRDOSI, J. (1975): A Vasi Múzeumfalu. - Vas Megyei Múzeumok Katalógusai, 28. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely. BÁRDOSI, J. (é. n.): A cáki kovácsműhely dokumentációja. - Kézirat, Savaria Múzeum, Néprajzi Tár, Adattár, 832. 1973-ban mérte fel, bontatta le és még az évben fel is építtette BÁRDOSI János azt a cáki kommenciós kovácsműhelyt, melyet a Vasi Múzeumfalu faluból kivezető kis mellékutcájában, a házaktól elkülönülve helyezett el. A népi építészeti alkotások eredeti helyükről való áttelepítése akkoriban komoly műemlékvédelmi problémát okozott, mivel a környezetükből kiragadott épületek a joggyakorlat szerint elvesztették védettségüket. Hogy az áttelepített, részben átépített épületek műtárgy-jellegüket mégis megtarthassák, számot adtak neki. így került a Savaria Múzeum néprajzi leltárkönyvébe 1973. évben a 20. műtárgyként felvételre, s hogy egy darab volt csupán belőle, a harmadik számcsoport (73.20.1.) bizonyítja. A leltárkönyvi bejegyzés a hitelesség eszközét felhasználva ismételten műtárgy rangra emelte a már tudományos feltárást követően rekonstruált épületet. Ezt követően a mi feladatunk már csak az lehet, hogy ebben a formában és állapotban őrizzük meg az idők alkonyáig. A kovácsműhely berendezése közel ötszáz tárgyat számlál. (65.1.1-434.) A nagyméretű tűzhelyt egy kitűnő állapotú hegedűformájú fújtató hevíti, mely a kovácsszerszámokkal együtt AGG János Ják, Széchényi út 5. szám alatti műhelyéből származik. A patkoló szín homlokzatát egy 1840-ben vasból kovácsolt, patkót és kereket ábrázoló egyesült kovács-bognár cégér díszíti (60.394.1.). Réz betűs felirata szerint „SH.WS Herberg" - egykor szállásjelvényként valamely kovácsbognár legényeket beszállásoló, szívesen látó vendégfogadó ajtaja felett lengedezhetett. A helyi, cáki kőből és helyenként téglából „boltra" épült cserépzsindellyel borított sátortetős, vendégszelemenes 19. századi kovácsműhely üzemképes állapotban látogatható. A Vasi Múzeumfalu építés-történetében nagy szerepe volt a TÓTH Jánostól származó, de PÁVEL Ágoston által is támogatott elképzelésnek, mely már 1939-ben Szombathely egyik parkjában a „Vasi Skanzen" felépítését álmodta meg. Tervük szerint az Őrség, Hegyhát, Kemenesalja és a Vendvidék legszebb házait kívánták itt felállítani, a múzeumi néprajzi tár anyagával berendezni. A háború azonban közbeszólt. Az érlelődő gondolatot 1965-ben végre tett követte. Vas megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kijelölte a szabadtéri néprajzi múzeum helyét, a belvárostól északnyugatra, a Csónakázó-tó zöldövezetében, a Kárpáti Kelemen utca és a Horgász-tó között. így a cáki kovácsműhely valójában részese annak a régóta tervezett, vasi népi építészeti örökségünket bemutató faluképnek, mely az országban másodikként (Zala megye után) nyitotta meg kapuit. A 10 katasztrális holdnyi területen létesült „első ütemet" 1973. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek TÓTH János építészmérnök, BARABÁS Jenő egyetemi docens és BÁRDOSI János néprajzkutató, néprajzi osztályvezető állhatatos, fáradságot nem kímélő munkája nyomán. NAGY Zoltán