Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

AMOR ÉS PSYCHÉ MÁRVÁNY SZOBORTORZÓJA Leltári szám: 56.2.267. 1955 késő őszén, az Iseum központi szentélyépülete előtt, törmelékes rétegből kisméretű, finom szemcséjű fehérmárványból faragott szoborcsoport töredéke került napvilágra. A fiatal ruhátlan fiú és a drapériával fedett alsótestű leányka összefonódó alakja a szerelem két aspektusát, a testi szerelmet szimbolizáló AMOR-Í (görögöknél ERÓSZ) és a lelki vonzódást megszemélyesítő PsYCHÉ-t ábrázolta. A figurák testfelületén látható csonkok alapján egy nagyobb - feltehetően VENus-t és kíséretét ábrázoló szoborcsoport része lehetett. Magassága 16,8 cm. MARBLE TORSO OF AMOR AND PSYCHE Inventory number: 56.2.267. This fragment of a sculptural group carved in fine white marble came to light in a layer of debris in front of the main sanctuary building of the Iseum in Szombathely, in late autumn 1955. The combined figure of the nude boy and the draped lower body of the girl depicts two aspects of love: the physical love of AMOR (EROS in Greek) and the spiritual attraction of PSYCHE. Stubs of sculpture visible on the figures suggest they formed part of a larger group, presumably depicting VENUS and her entourage. Height 16.8 cm. IRODALOM - LITERATURE MÓCSY, A. a SZENTLÉLEKY, T. (szerk.) (1971): Die römischen Steindenkmäler von Sovorio. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 144 pp. + 42 Tábla. 1954 1955 1956 1955 októberében kezdődött meg SZENTLÉLEKY Tihamér vezetésével az a kutatás, amely a korábban véletlenszerűen megtalált szombathelyi Isis-szentély jelentős részének feltárását eredményezte. Már az ásatások első napjai a pannóniai római kori régészetben szinte példa nélkül álló szobrászati leletegyüttes napvilágra kerülését eredményezték. A központi szentély homlokzatát díszítő nagyméretű márványdomborművek mellett a leletek egyike az a kisméretű, de rendkívül műves szobrocska töredéke volt, amely egy ruhátlan fiút, valamint egy testének alsó felét ruhával takaró fiatal lányt ábrázol. A szobortorzó két alakjában - töredékességük ellenére - teljes biztonsággal AMOR-Í és PsYCHÉ-t, APHRODITÉ-VENus-nak, a szerelem görög-római istennőjének két kísérőjét lehet felismerni. AMOR-t vagy görögösen ERósz-t, illetve PSYCHÉ-Í a görög mitologikus gondolkodás a szerelem két aspektusaként, a testi szerelmet jelképező, valamint a lelki vonzódást megjelenítő figuraként értelmezte. Bár e két fiatal alakjának igen sok kétalakos ábrázolása is ismert, a szoboralakokon látható törésfelületek alapján feltételezhetjük, hogy az Iseumból származó darab egy többalakos, minden bizonnyal VENUS-Í és kísérőit ábrázoló szoborcsoport része lehetett. Különös, hogy a két fiatal meseszerű története leginkább ApuLLEius-nak az Aranyszamár címen híressé vált ókori regényéből ismert. Ez a mű ugyanis a római kori Isis-kultusz legfontosabb írott forrása is egyben. A tárgynak a savariai Isis szentélyből való előkerülésének azonban mégsem ez az oka. A hellenisztikus időszaktól kezdve az alexandriai görögség hitvilágában APHRODITÉ és Isis alakja nagyon közel került egymáshoz, majd a következő évszázadok során lassan-lassan eggyé fort az antik emberek számára. így a római időszakra a két istenség, Isis és VENUS alakjának azonossága már-már közhelyszerűnek számított. Népszerűségüknek köszönhetően az istennőt és kísérőit meglehetősen gyakran választották művészeti alkotásuk témájául. APHRODITÉ-VENUS és Isis alakja a kultuszélet mellett a mindennapok gondolkodásában is fontos szerepet játszott, ezért az ábrázolásaik legnagyobb részt vallási háttért nélkülöző profán tárgyakként kell értelmeznünk. Az ábrázolások egy másik része, - természetesen az előbbinél sokkal kisebb számban - birodalomszerte Iseumokból származik, melyeket az Isis-hívő rómaiak ajánlottak fel az általuk tisztelt istenség(ek) számára. A sajnos csak töredékesen ránk maradt szombathelyi AMOR és PSYCHÉ ábrázolás is minden bizonnyal a savariai Isis-szentély fogadalmi szobrainak egyike lehetett. SOSZTARITS Ottó