Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

1270- től szerepel, amikor ura, Kőszegi Henrik Ottokár cseh királynak adta át. (AUO III.: 248; RA: 2094; PAULER 1899: II. 283, FÜGEDI 1977: 31). Tet­te azonban nem tekinthető árulásnak, inkább IV. Bélához való feltétlen hűségéként értelmezhető, értékelendő (HOLL 1992: 9). Henrik ekkor ország­bíró, nádor és szlavón bán volt egyszerre. A vár építtetőjének tartják (MN II.: 145, 147; FÜGEDI 1977: 29). A lelőhely rétegei alapján valószínűbb Henrik bán személyével kapcsolatban átépítésről, modernizálásról, a kővár megépíté­séről beszélni. 1271- ben V. István visszafoglalta az Ottokárnak juttatott várakat, közöttük Szenvidet is. A július 3-án kelt pozsonyi oklevél szerint: quedam castra intra limites regni Vungarie constituta, quorum principale dominum ad ipsum regem pertinet Keuwzeg [Kőszeg-Óház], videlicet de Monte Sancti Witi [Szentvid], Zloynuk [Szalónak], Perusteyn [Borostyánkő], Persian 1 *" de Chertus [Kertes­kő]... (MN IL: 147; BAKAY 1990: 53). 1273-ban oklevél emlékezik meg Szentvid ismételten való cseh kézre kerülésé­ről. (AOKJ IL: 2389). A zavaros helyzetről lásd: PAULER 1899: II. 290. skk.) 1277-ben IV. László egyik oklevele „Sub castro S. Viti"kek (RA IL: 2829). 1279-ben Kőszegi Henrik fiainak, Ivánnak és Miklósnak osztozkodása: Szentvid Miklósé lesz (CD: 593-595; MN IL: 147). 1283. november 24-től 1284. február 17-ig IV. László eredménytelenül ost­romolja Szentvidet és a „Henrikfiakat" (MN II.: 147). PAULER (1899: II. 393) szerint a király ekkor Borostyánkő várát ostromolja, eredménytelenül (FÜGEDI 1986: 128). Iván a „legjobb várába" 19 menekült, a „kun" király a Szentvid alatt táborozott (PAULER 1899: II. 394). 1288- ban Wel nevű várnagya szerepel (HO VIL: 164; UB IL: 207; KRISTÓ 1975: 159). Korábban a castellanus neve Vei(l)o formában fordul elő (UB II.: 94). Iván tárnokmester a szentvidi castellanusát a Guns nevű helységbe küld­te egy birtokper miatt (BAKAY 1990: 54). 1289- bert Albert osztrák herceg - IV. László tudtával és beleegyezésével - hábo­rút indított a Kőszegi család ellen. Karácsony táján foglalta el Miklós nádor(!) várát, Szentvidet és gazdag zsákmánnyal tért haza (PAULER 1899: II. 527). 1291. augusztus 26-án III. András magyar király és I. Albert osztrák herceg Hainburgban békét köt. A feltételek szerint Albert visszaadja az elfoglalt ma­gyarországi várakat és városokat. A követek megegyeztek a kisebb várak — kö­zöttük Szentvid - leromboltatásáról (HÓMAN - SZEKFŰ 1935: 617). Ezt a rombolást, - mint a vár feltárt részeinek ásatási eredményeinek ismertetése so­rán látni fogjuk - nem, vagy csak ímmel-ámmal hajtották végre. Megeléged­18 Perusteyn és Persian névalak a Perun, hegyeken lakozó szláv istennévre, a világosság és fény istenére mehet vissza. Ez összefüggésben lehet a borostyán, mint fosszilis gyanta, közked­velt ékszer-alapanyag és mindenféle mágikus erővel rendelkező anyag nevével is. 19 A források egy része ugyanezeket az eseményeket (1283. novembere helyett) 1286-ra teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents