Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban
tetagos maradvány ez idáig nem fordult elő (SEDLMAYR - IVICSICS - LŐVEI 2002). A szabályosan ismétlődő körtetagos formákkal kialakított, minden bizonnyal csúcsíves záródású, bélletes kapu építészetileg és faragásmódját tekintve a legegyszerűbb típusba sorolható, nem vetekedhet a városi plébániatemplom (Szent Jakab) hasonló, de jóval gazdagabb megoldást mutató kapuzataival. (MENTÉNYI - IVICSICS 2002: 466 - 467, 477 - 478. (62.1.(12.) - 67.7. (18), 488, 380, 393 — 396. kép). Éppen ezért datálása sem könnyű, hiszen az ilyen jellegű kapuzatok a 14. század második felétől a 15. század első harmadáig általánosan elterjedtnek mondhatók. A lapos körtetag miatt inkább már ez utóbbi időszakra keltezzük. Megjelenése alapján semmiképpen sem származtatható a vár erődítésrendszerébe tartozó, valamelyik középkori kaputoronyból vagy ahhoz tartozó nyíláskeretből, inkább a belső vár egyik épületének (kápolnának?)bejárata lehetett. 21 Rajtuk kívül - az udvari külső falból - a kaputól északra, a lábazat fölül kibontottunk még három faragványt. Közülük csupán az egyik értelmezhető. A 47 cm magas, 22,5 cm széles és 20,5 cm vastag levésett orrtaggal rendelkező, szárkő elem minden bizonnyal egy ablakhoz tartozott. A másik két puha mészkő töredék formátlan, szabályos síkja nincs, egyedül egyik oldalának íves megformálása mutatja, hogy valamikor faragott lehetett. 22 Mivel a szóban forgó építészeti kőtöredékek közül az őrszoba ablakának társtalan terrakotta áthidalója a XVII. század első felében került a jelenlegi helyére, azt kell gondolnunk, hogy ekkor olyan XV. század végi nyílás (oka?) t szüntettek meg, amelyből ez a szárkő kikerült. A később leírt puha mészkő kőtöredékek azonban nem fordulnak elő sem a külső várat körbefogó XVI. századi íves kőfalban, sem a XVII. századi keltezésű épületrészekben. Mint láttuk, a kapualj északi oldalának nyugati végéből kibontott kapu darabjait is már egy javított szakaszban találtuk meg. Mindebből az következik, hogy a középkori gótikus kaput a XVIII. század végi építkezés során bonthatták szét és helyezhették a külső és a belső udvari homlokzatok legkülönbözőbb pontjaira. A 2000 - 2003 között végzett helyszíni kutatásaink és megfigyeléseink révén egy lépéssel ugyan, mégis előrébb haladtunk az elővár - és egyben az egész vár — megismerésére vonatkozóan. Ugyanakkor nem csökkent, sőt gyarapodott a hipotézisek száma. Megnyugtató választ egyfelől a régészeti feltárásoktól, másfelől a levéltári kutatások folytatásától (elsősorban az alsó-ausztriai kamarai iratanyag és az Esterházy család levéltára) várhatunk és várunk. 21 A bélletes gótikus kapuzat már csak azért sem származtatható a város középkori plébániatemplomából (Szent Jakab), mert annak nyugati kapuja ma is a helyén van, déli bejáratának kiszedett kőkeretét pedig darabokban már korábban megtaláltuk. (MENTÉNYI Ivicsics 2002 380, 395 - 396. kép) 22 A kibontott kőtöredékeket ideiglenesen az elővár északi szárnyában található Marcipán Múzeumban helyeztük el.
