Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

B. Benkhard Lilla, Mentényi Klára: Kutatások a kőszegi elövárban KUTATÁSOK A KŐSZEGI ELÖVÁRBAN A kőszegi elővárral kapcsolatban egyelőre több hipotézis létezik, mint amennyi tény, konkrét adat rendelkezésünkre áll. A XIII. század végén számos oklevél is említi az ún. alsó várat, amely magában a városban helyezkedett el. (CsÁNKI 1894: 714-715) A megkülönböztetés azért különösen fontos, mert ebben az időben már biztosan létezett a Héder nembeli Kőszegiek által alapított felső vár is, az Oház (BAKAY 1996), amelynek az összedőlt millenniumi kilátótorony (SöPTEl 1996) emlékére újjáépített romjai ma is láthatók az egyik közeli hegycsúcson.

1 Kőszeg esetében elővárnak azt a területet nevezzük, amelyik a falakkal körülvett, középkori eredetű város északnyugati sarkában elhelyezkedő belső vár előtt, délkeletre található. (1. ábra) Ezt a szintén falakkal illetve körítőfalakra emelt épületekkel szegélyezett, szabálytalan négyszög alakú udvart (2-3. ábra) egy már régóta feltöltött, belső várárok veszi körül. Az egykor itt húzódó mesterséges meder által elkerített, valójában a vízből kiemelkedő szigetről beszélhetünk tehát, amelynek középkori párhuzamai a közeli Körmenden (KOPPÁNY 1986: 22, 1,3,6. kép) vagy Kaboldon (Kobersdorf) (MEYER 1989: 236-237, 290) már régóta ismertek. Ezt az önállóan is védhető területet az árkokon átívelő hidak kötötték össze a belvárossal valamint a belső várral. Régészeti feltárás az elővár területén a mai napig nem volt. A vele kapcsolatos feltételezések részben azokon a valóban fontos, de minden bizonyítékot nélkülöző megfigyeléseken alapulnak, amelyek mindenekelőtt a belső vár keleti falának homorú vonalvezetéséből, valamint a középkori eredetű utcáknak ehhez a szabadon hagyott területhez történő igazodásából indulnak ki. A Kőszeggel foglalkozó tudományos ismeretterjesztő irodalomban szintén megjelent (BARISKA - NÉMETH 1984: 110-111, 116.) Gergelyffy z\ndrás

2 véleménye, miszerint maga az elővár a XIII. század elején álló, kör alakú cölöpvárral azonosítható. „A belsővár szabálytalan négyszög formáját mutatja, míg a jelenlegi épületeivel trapéz alakúnak tűnő elővár domborzati képe és árokrendszere nagyjából kör alakú. Míg a belsővár északi és nyugati fala egybeesik a város falainak vonalával, homorú keleti fala kényszeredetten követi az elővár árkának vonalát. A belsővár tehát az elővár és a városfal szöglete közti területen alakult ki, ennélfogva azokat logikailag feltételezi. Az elővár formája és elhelyezkedése ezzel szemben a városfalak, - árkok és utcák rendszerétől teljesen független, mintha idegen, önálló testként, mint adottság került vol1 A kőszegi Oház (tervező: Rákóczy Péter, Szabó Gábor) északi részére, terméskőből emelt torony (1996) az egyik első, vitatott vár-rekonstrukció, amelynek azután - főleg Visegrád nyomdokain - a mai napig számos követője akadt. 2 Gergelyffy András művészettörténész (1935-2005) az 1957-ben megalakult Országos Műemléki Felügyelőség munkatársaként, fiatalon vett részt az 1958-1963 között végzett felújításban, amelyben a kutatási feladatok még igencsak alárendelt szerepet játszottak. Megfigyeléseit több ízben is publikálta.