Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

BARISKA István: A kőszegi városmodell és Közép-Európa XIII. századi újrafelosztása

pelt a forrásokban, és az oklevél szerint együtt alapították Kőszeget, a városalapítást 1266-1274 közé teszik, azaz II. Henrik szlavón bánsága alatt (ZSOLDOS 2004: 9). Van a kőszegi levéltári források között olyan is, amely ugyan XVI. századi átírás, de a XIII. századra vonatkozik. Az augsburgi származású, kőszegi jegyző, Wolfgang Treskovics a XVI. század elején lefordította Kőszeg valamennyi latin nyelvű oklevelét németre (BARISKA 1989: 466). Ehhez az anyaghoz csatolt egy a latin nyelvű levelet, amelyben elmesélte, hogy miként fulladt kudarcba még II. Henrik idejében a városi oklevelek megerősítése. Ebből érdemes itt kiemelni egy részletet: „Idque quod olim iam contingisse audiuimus. Nam dum semel generosus comes Henrichus Joannis Comitis de Hardekh pater in cuius dictione tunc ciuitas erat semet hue presentem contulisset. Cives consilio adunito libertate eorum antiqua se per illum servari supplicarunt; At qui dum libertatum ipsorum instrumenta sibi exhiberi postulasset, allate sunt coram eo littere antiquae per quendam eo tempore scolasticum perlegende, at qui explicatas intuitus obmutuit non tantum intelligere, sed nec legere eas valens; propter quod a comité prefato severius increpitus ingenti vultum ruboreperfusus abivit" (BARISKA 1989: 467-468). Az eset, amit itt ez a részlet leírt, szinte hihetetlen. Történt pedig, hogy Hardegg grófjának, Jánosnak apja Henrik ispán megjelent a városban, mert annak polgárai régi szabadságaikat meg akarták újítani. Az egyházi ember azonban elnémult, mert sem olvasni, sem megérteni nem volt képes az okleveleket. Erre Henriket elöntötte a düh és otthagyta a polgárokat. Mint látni, a levél „generosus Comes Henrichus, Johannis Comiti de Hardekh pater", 2Z2Z Hardegg grófjának nevezi Kőszegi Iván grófot. Ezt egyetlen más, magyarországi forrásban nem lehet olvasni. Hardegg Alsó-Ausztriában van, közvetlen a morva határon, ahol a Thaya mentén Fraintól Hardeggen keresztül Laaig védelmi rendszer működött (HAUSER 1970: 308-310). Több mint feltűnő, hogy II. Ottokár azon védelemi vonalat bízta Kőszegi II. Henrikre és Iván fiára, amely még a XI. században született a cseh őrgrófsággal, a „marchia Boemiaval"szemben (HAUSER 1970: 308) védte. Ennélfogva nem is tudtunk arról, hogy a Kőszegi Ivánt a külhonban ekkor már élő grófi címmel, és éppen Hardegg grófságával ruházták fel. Hardegg ugyanis központja volt a nevét viseli grófságnak. Többek között ennek köszönhető, hogy a Kőszegi-család tagjait grófi ranggal emlegeti az osztrák történeti irodalom. Ez az igazolta, hogy Kőszegi Iván 1270-1272 között Ottokár védelme alatt nemcsak várakat, jövedelmeket, hanem grófi rangot is kapott. De legalábbis jogot formált arra, hogy azt viselje. Jó alátámasztható tehát, hogy a Kőszegiek városmodellt vettek át Ausztriából, amikor Kőszeget alapították. Sőt, nemcsak a várváros modelljét, hanem osztrák-stájer nemesi intézményeket is, mint amilyen a grófság is volt. Ha arra gondolunk, hogy Kőszeg 1289. évi ostromát is leíró krónikák is városról és