Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

BARISKA István: A kőszegi városmodell és Közép-Európa XIII. századi újrafelosztása

Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 31 (2007) Bevezetés Kőszeg történetének kutatásában nem számít újdonságnak, hogy határozottan elválasszuk egymástól a Felsővár és az Alsóvár történetét. A legutóbbi időkben Bakay Kornél kifejezetten sok figyelmet fordított mindkettőre. Ebben természetesen a régészeti feltárást is beleértjük. Hovatovább azt is, hogy 1996-ban Bakay rekonstrukciója alapján épült újjá a kőszegi Felsővár (BAKAY 1990: 45-66, 1996, 2001). Ugyanakkor lényegében több évtizedes kutatómunka áll Holl Imre mögött is, aki azonban az Alsóvár és a város Kőszeg születésének régészeti rekonstrukcióját végezte el. Nagy erudíciójú összefoglalását 1992-ben jelentette meg (HOLL 1992). Ennek a koncepciónak a lényegét pedig az ezredfordulón is közzé tette (HOLL 2000: 14—21). Kőszeg korai előzményeire városkörnyéki adatok utalnak. A bronzkori és kelta kultúra kiemelkedő régészeti helyei a Kőszegi-hegység déli dombhátai és platói (Bozsok, Velem: Szent Vid, Kőszeg: Pogány-völgy - ILON 2006). A városhoz tartozó Kőszegfalván pedig római villagazdaság nyomait tárták fel. A közvetlen városkörnyéki hegyekben pedig a korszak tárgyaira bukkantak (Bacchus-szobor, római légionárius mellképe). Az avarság szállásterületének egyik déli határa pedig a közelben húzódott (Lukácsháza KlSS 1996). A kőszegi erdőkben ugyanakkor a magyar honfoglalás földrajzi nevei tűnnek fel (Kendig-csúcs, Gúz völgye, Csarmas-kútja). A telepített erődváros A Gyöngyös patak jobb partján fekvő Kőszeg közvetlen településtörténeti előzményeit csak a XIII. században lehet hitelesen kimutatni. Mind régészeti, mind más történeti források egyértelműen arra utalnak, hogy az 1274 előtt született város az úgynevezett telepített erődvárosok típusába tartozik. Ebben az elnevezésben tehát benne van, hogy születése tudatos telepítés műve. De az is, hogy olyan szerkezetben jött létre, ahol a vár a városfallal közös erődítményt képez. Oly módon, hogy ebben a struktúrában a városon belül áll a vár. Ezért nevezi ezt a német szakirodalom Burgstadt-nak, várvárosnak, amelynek falain belül álló várat pedig városi várnak. Holl Imre fel is sorolja azokat az ausztriai példákat, amelyek főleg II. Ottokár idején szaporodtak el. Ezek voltak a négyszögű, szabályos alaprajzú, sarokban városi várral rendelkező városok, Leoben, Bruck an der Mur, Marchegg (HOLL 2000: 16). Ez volt az alapított város típusa. Ezek voltak hivatottak arra, hogy Pfemysl II. Ottokár megszilárdítsa ausztriai uralmát.