Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

Karin KÜHTREIBER - Thomas KÜHTREIBER: Korai várépítés és hatalom Alsó-Ausztria délkeleti részén

hegyivár, melyek fontos, ősi utak mellett helyezkedtek el. Az utóbbi, építészeti részleteit tekintve még ismeretlen vár alatt egy XI. századi település - feltehetően a hozzá tartozó gazdasági udvar -faépületeit tárták fel. A XII. század első felétől a megszaporodó írott források már 45 jelentős nemesi birtoktestről és így ugyanennyi joggal feltételezhető erősségről tanúskodnak (2. táblázat, 3. ábra). Épületmaradványok és régészeti adatok azonban csak kevés esetben ismeretesek. Közöttük különlegességnek számít a Müggendorf melletti Hausstein (4. ábra), egy három oldalon meredek sziklafalak övezte hegynyúlvány, melynek fennsíkja már a neolitikum óta lakott volt. Eletének utolsó időszaka a XII—XIII. századra esett, ekkor az eddigi — szondázó jellegű — kutatások szerint az egész területét használták. Ugyanakkor belső építményekről nincs tudomásunk, csak a bejárati oldalon ismert egy árok és egy falszakasz. Alló románkori falazatok esetében ugyanakkor a tipológiai alapon történő korhatározás még nem tűnik elég szilárdnak, bár Dunkelstein vára régészeti leletek alapján a XII. század első felére keltezett lakóépülete déli fala struktúrája (5. ábra) jelentős hasonlóságot mutat többek között Klamm vára kerek tornyával. Dunkelstein vára (6. ábra) a vidék egyetlen erőssége, melyet az 1992—2002 között itt folytatott, jelentős területre kiterjedő ásatásnak köszönhetően részleteiben is viszonylag jól ismerünk. A stájer Otakar őrgrófnemzetség miniszteriálisai birtokában volt várat a régészeti leletek tanúsága szerintXI. századközepe és 1100 között emelték. Az első várépítmény magát egy központi (lakó)torony alkotta, a hozzá csatlakozó falgyűrűn belül ekkor nem álltak épületek. Szokatlan a bejárati rész kiugró építménye és a hozzá kapcsolódó falszoros is. Még a XII. század első felében az északi oldalon egy lakóépületet építettek, konyhával a földszinten. A vár előterében még egy temetővel övezett templomépület is állt. 1200 körül az erősséget átépítették, a tornyot jelentősen körülköpenyezték, további kő- és faépületeket emeltek. Ekkor vagy valamivel később jelentős, gazdasági célú kőépület épült fel a külső várban. Ezzel egy klasszikus „érett középkori vár" minden szükséges eleme megjelent ebben a kis alapterületű erődítményben, mely azután a XIII. század 2. negyedében végleg elpusztult. Hasonló „klasszikus" nemesi várak — toronnyal, palotával és kápolnával — a XII. század végén a vidék sok más pontjáról is ismertek, így e vártípus megjelenése néhány évtizeddel korábbra tehető. így Pitten, Emmerberg, Starhemberg (8. ábra) és Gutenstein — bár az utóbbi kettőt az utolsó Babenberg hercegek jelentős mértékben átépítették, elővárakkal, falszorosokkal látták el. 1200 után megfigyelhető a szabályos alaprajzú, a legkönnyebben támadható oldalon elhelyezett öregtoronnyal épített várak gyakori alkalmazása (Seebenstein, Hassbach, Grimmenstein, Gutenbrunn (9. ábra), Krumbach). Ezek akár a szabályos, négysaroktornyos várak (Kastellburgen) előképeinek is tekinthetők, melyek típusához a középhegység területén Kranichberg vára (10. ábra) sorolható. Építészeti szempontból kivételnek számít a korai XIII. században alapított Thernberg vára (11. ábra), ahol számos épület — öregtorony, palotaformájú épületek, kápolna — egy feltűnően kis alapterületű sziklacsúcson került elhelyezésre.