Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FELD István: A motték kérdése Magyarországon

ásatással még ugyancsak nem vizsgált Szamosangyalos-Domahidi hegy esetében pedig ismert, hogy a környék magas talajvízszintje miatt a XIX. században borospince illetve jégverem céljára emelték s egykor fából készült mulatóház állt rajta.

1 Ezen rövid áttekintés után mindenesetre nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az ún. királyi motték rendszeréről Dénes József által kidolgozott elmélet - miszerint a forrásokban curia/curtis néven említett XI. századi uralkodói udvarházakhoz feltétlenül 4—6 m magas mottéknak kellett tartozniuk — ma még csupán a csekélyszámú és esetleges írott adat és a helynevek spekulatív kombinációján alapul. Mint láttuk, jelenleg még egyetlen esetben sem bizonyítják régészeti megfigyelések és egyértelmű leletanyag a mesterséges földhalomvárak ilyen korai létét. Sok esetben még megbízható dokumentáció sem ismert az ehhez a hipotézishez felhasznált, gyakran csupán hipotetikus vagy akár őskori halomsírként is értelmezhető (pl. Hegyfalu!) objektumokról (DÉNES 2004). Ha szemlénket folytatva, akárcsak futólag is sorra vesszük az újabb hazai vártörténeti irodalomban motteként említett - ásatással azonban ugyancsak nem vizsgált, általában kisméretű s főként a sík- és dombvidéken nagyobb számban előforduló — további építményeket, egyértelművé válik, hogy itt sincs szó formai vagy kronológiai szempontból egységes csoportról - sőt, igen sok esetben közelebbi vizsgálattal megkérdőjelezhető még az építmények motte-jellege is! A következő példákkal így csak a lehetőségek sokszínűségére kívánunk utalni. írott források szerint a Balatontól délre fekvő Somogyzsitva-Vári-domb (5. ábra) csak a XVI. század végén épült fel Csákány vára elővédőműveként. Bár bonyolult árokrendszer veszi körül, maga a laposabb domb felső átmérője alig 15 m. (MAGYAR és NOVÁKI 2005: 136). Teljesen bizonytalan viszont a datálása, sőt talán a funkciója is két további, síkvidéken emelt somogyi erősségnek (Balatonszemes-temető, Kaposvár-Gyertyános). Mindkettő igen egyszerű formát mutat, árok sem veszi körül őket — s különösen kis méretével tűnik ki az utóbbi (MAGYAR és NovÁKl 2005: 32, 68, 8. és 44. kép). Sok feltételezett földhalomvár már nem a síkságon, hanem ereszkedő dombháton található, ezeket mintegy kimetszették a terepből. Ezekben az esetekben - hasonlóan a következő csoporthoz - ásatás nélkül általában nem dönthető el, hogy valóban sor került-e jelentősebb földfeltöltésekre! Ez a Pécsváradtól délre eső Kószavár (6. ábra) esetében mindenesetre kevéssé valószínű - ezt az erősséget azonban tárgyalhattuk volna már a hipotetikus „korai" építmények között is. Sándofi György ugyanis úgy vélte, hogy nagy valószínűséggel azonosítható az 1022 után Magyarországra menekült Edward és Edgar angol hercegek vagy a későbbi II. Béla (1131-1141) egyik lakóhelyével, s így a XI—XII. századra lenne datálható. Álláspontja szerint a részben 1 Juan A. Cabello szíves szóbeli tájékoztatása alapján. Az objektum felmérése a Várak, kastélyok, templomok, 2006(3): 21. oldalán található.