Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

dául a darufalvi Taboracon. Egy másik kiváló várkutató (BuzÁS 2006) a Sopronhoz hasonló, nagyméretű kazettás szerkezetű sáncvárak építési korát, 1042 és 1052 közé keltezi, elsősorban a történeti adatokra támaszkodva. Ami viszont késői időszaknak tűnik, ha figyelembe vesszük az 1024 után feszültebbé vált német—magyar helyzetet. A soproni „ország-kapu" szerepe már az 1010-es években felértékelődött, amikor a német-magyar-orosz szövetség tengelyében, a Kiev-Esztergom-Regensburg (GŐRFFY 1977: 278-285, 45. kép.) útvonal egyik stratégiai fontosságú állomásának tekinthették Sopront. István király a német-lengyel-cseh konfliktus miatt számíthatott Hungária nyugati határvidékének megtámadására is. Ez a fenyegetettség, majd később a II. Konrád támadása (1030) utáni nagyobb veszély lehetett a vársánc-építések egyik oka.