Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

Sopront 1044. évnél, a Képes Krónika említi először (Supronium). Több megyeszékhelyhez (pl. Veszprémhez) hasonlóan építőjéről, első ispánjáról, kaphatta a nevét.

14 A soproni várispánság fegyvereseiről, „a suproniak csapatáról" először 1071-ben, a Nádorfehérvár melletti győzelmükkel kapcsolatban szól a krónika. Ezt követően egy negyedszázad múlva, a keresztesek 1096. évi átvonulásakor bukkan fel újra Sopron neve, amikor kisebb várként, (castellum Ciperori) említi Aacheni Albert 1125 körül írt krónikája. Hitelesnek tartják II. Rogerius szicíliai király arab geográfusának, Idrisintk 1153-ban, vagy 1154ben írott sorait, amelyek szerint Sopron ( \ b.r.w.n.h.) „jelentős város, amelynek megművelt és termékeny környéke, látogatott vásárai magas házai és szép nevezetességei vannak". Nem sokkal később — a soproni levéltár legkorábbi (1162) oklevelében — a soproni várban, (in Supruniensi castri) lakó emberekről olvashatunk (MOLLAY 1956: 43; BÓNA 1998: 34; SZENDE 2001: 343). A tatárjárás időszakában a várszervezet katonailag betöltötte szerepét, a tatárok nem tudták elfoglalni a soproni várat, amely különösen jól meg lehetett erősítve a IV. Béla király és II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg között 1235-tól 1246ig dúló harcok miatt. A herceg halálát követően Sopron tágabb környékén is továbbfolytatódott a küzdelem, immár a Babenberg-örökségért. A határvidéki harcok eseményeit lejegyző egyik bécsi krónika értékes adatokat őrzött meg a soproni vár 1273. évi ostromáról. Idézem a részletet, mert a leírás értelmezése szintén vita tárgyát képezi: „A Fertő környékén az összes erősség félelemből küzdelem nélkül behódolt a királynak. Sopron, más néven Ödenburg, bár sáncok védték, a 14 hadigép és a heves rohamok miatt arra kényszerült, hogy megadja magát Ottokár királynak" j

5 IV. László király 1279. szeptember 3-án kelt oklevele arról tudósít, hogy a vár azért kerülhetett Ottokár kezére, mert a soproni várnagy (castellanus Supruniensis) hűtlenséget elkövetve, néhány hű soproni polgárt megfélemlítésként megöletve, átpártolt az ellenséghez. A soproni vársánc már a XIII. századi ostromok előtt leégett és, mint a „^//^"kifejezés jelenti, ebben a késői korban is főleg a fa védőművekkel megerősített földsánc benyomását keltette, annak ellenére, hogy a felmagasodó sánc támaszát 14 Internetes keresőprogrammal a Supron, Sopron neveket Nyugat-Ukrajna és Kelet-Lengyelország körzetében találtam meg nagyobb számban. A sánc szerkezeti analógiáit korábban erről a területről említette Tomka (1977). 15 „Postea iuxta pistinam Vertse omnes munitiones absque pugna se regi ob metum humüiaverunt. Supronium sive Oedenburch vallata 14 machinis diversacque impugnatione ad inclinationem regi otacharo est coacta". (WATTENBACH 1851). Idézi Szende (2001: 346) további irodalommal. Lázár István Dávid fordítása a „Kun László emlékezete" c. forrásközleményben. (Bevezetés és válogatás: Kristó Gyula). Szeged 1994: 57. 16 Dénes József (2003: 498) szerint „Kézenfekvő, hogy a kifejezésen egyszerűen erődítettséget kell érteni (a vallum szó sáncot, falat és árkot egyaránt jelent). A 14 hadigéppel aligha a faszerkezetes sáncot rombolták II. Ottokár cseh király várost ostromló katonái. Tehát logikusan értelmezve ez is csak kőfalra vonatkozhat." Itt jegyzem meg, hogy vallum elsősorban